Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Konferencia a helytörténeti kutatásról, Nagykanizsa 1973: Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról, 1973. május 18–19. Szerk.: Babics András. Nagykanizsa, 1974. / 199–202. o.

Lovász György, A regionális fejlesztési célú geotudományi kutatások és módszertani kapcsolatai a társadalomtudományokkal c. korreferátumában a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkaprofilját ismerteti. Ennek a sajátossága az, hogy az általa miiveit tudományok kutatási módszertanát fejlessze. A természettudományok, a klimatológia, a talajtan és a hidrológia bekapcsolásával emlitést tesz arról, hogy a történelemmel és a néprajzzal együtt a regionális kutatás komplex jellegét nyújtják egy vidék területfejlesztésének előkészitésében. Saját komplex regionális kutatásaiból erre konkrét példákat sorol fel. Simonffy Emil, a Zala megyei Levéltár igazgatójának korreferátuma. Az agrártörténetirás korszerű kérdései a Dunántúl déli részein c. témájában Ruzsás Lajos bevezető előadásához kapcsolódik. Két pólusú szembeállitás, az országos történet és helytörténet kettősségének korábbi tarthatatlanságát tárta fel. A Zala megyei helytörténeti lexikon tapasztalatait felhasználva, egy-egy helységre vonatkozó adatokat a többitől nem lehet teljesen elszakítva vizsgálni, hanem tájegységben lehet csak szemlélni. A kutatásokat nemcsak térben, de időben is ki kell terjeszteni. Az agrártörténeti kutatások korszerű feltételei közé a falun fellépő regionális szemlélet és a nagyobb korszakra utaló egyes fejlődési tendenciák kitapintására irányuló törekvés tartozik. A jelenlegi mezőgazdasági Uzemtörtenet kutatások előtt az egyes termelői tájak pontos elhatárolása és az egyes mezőgazdasági üzem felépitettsege a mai élelmiszergazdaság továbbfejlesztéséhez nyújt alapot. Ipartörténetirásunk eredményei és problémái a Dél-Dunántúlon c. korreferátumában T. Mérey Klára utalt arra, hogy a Dunántúli Tudományos Intézetben több évtizedes gazdaságörténeti kutatások alapjai, a Pécsett született első hazai marxista ipartörténeti munkák voltak. Ennek a pécsi iskolának a kezdeményezése ma már az egész országban továbbfejlesztőre talált. A Dél-Dunántúlra vonatkozó ipartörténetirást bemutató válogatott bibliográfia értékelése során a tárgyalt témák problémái és megoldásai egyaránt felvetődnek. Kolta János, Adalékok a Dél-Dunántúl népességföldrajzához c. korreferátuma a demográfiai status, a népességi folyamat alakulása módszereit a Dél-Dunántúl vizsgálataira alkalmazza. Szita László, Eredményeink és feladataink a dél-dunántuli munkásmozgalom történetének kutatásában c. téma keretében a Baranya megyei Levéltár igazgatója a regionális területre e témában forráscsoportokat mutat be s ezekről kataszter felállítását szorgalmazza. Az ilyen még feltáratlan forráscsoportokat a dél-dunántuli megyék közösen tárhatnák fel, mint ahogy a munkásmozgalom helyi története is több megyére nyúlt át. Ugyanebben a témában K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója szólalt fel, s Tolna megyéről annak a felszabadulás előtti iparilag gyenge fejlettségét emelte ki. A munkásmozgalom helyi jellegzetességeiről szólott. Azt különösen nagy számban az agrárproletárok részvétele jellemezte, valamint területi sajátosság az, hogy Tolna megye északi része Budapesthez, a déli inkább Pécshez kötődött. A Tolna megyei munkásmozgalom fennmaradt töredékes forrásanyagának ismertetése után felhivja a figyelmet arra, hogy különösen az üzemtörténetnél a munkást és annak életét jobban meglátni és megláttatni kellene. Andrássy Antal, a fenti közös téma keretében Somogy megyéről s annak munkásmozgalommal foglalkozó intézményeiről, kiadványairól és kutatási lehetőségeiről nyújt áttekintést. Ezután a megoldandó feladatokat vázolja fel: a megyei közös munkásmozgalmi kutatás, a Pécsi Akadémiai Bizottság és a MTA Dunántúli Tudományos 200