Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Szabó Ferenc: Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950–1970. Összeállította: Leblancné Kelemen Mária és Schneider Miklós. (Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5.) Salgótarján, 1975. / 197–199. o.

NÓGRÁD MEGYE TANÁCSAI A MŰVELŐDÉSÉRT 1950 -1970 Összeállította: Leblancné Kelemen Mária és Schneider Miklós (Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 5.) Salgótarján, 1975. 175 p. A tanácsi levéltárak munkájával készült forráspublikációk több-kevésbe rendszeresen bővülő sorában a nógrádiak eddigi négy kiadványa is egyéni szint, célratörő ujitást jelentett. A most megjelent kötet témaválasztás dolgában ad példát. A tanácsok megalakulásának negyedszázados jubileuma alkalmából a Nógrád megyei Levéltár nagyobb vállalkozásba fogott: Mint Hoffer István megyei tanácselnök előszavából megtudjuk, három kötetben kivánja közreadni a megyei, a járási és a városi tanácsok 1950-1970 közötti tevékenységének tükrét nyújtó, legfontosabb illetve legjellemzőbb testületi előterjesztéseket és határozatokat. A mostani gyűjteményt az iparról és a kereskedelemről, továbbá a mezőgazdaságról és az egészségügyről készülő publikációk követik majd. Ez a megvalósulás stádiumáig jutott elképzelés már méreteinél fogva is megérdemli a figyelmet. Bizonyára felvet néhány szerkezeti és tartalmi problémát az ágazatonkénti megközelítés, egyebek között nehezebbé teszi a tanácsok népképviseleti jellegének, az apparátus szervezeti és hatásköri változásainak bemutatását. A kötet szerkesztője, Schneider Miklós, lényegretörő bevezetőben mondja el az anyaggyűjtés, a kiválasztás és az archivisztikai feldolgozás kialakitott vezérfonalát. Az országos fejlődésvonal érzékeltetése céljából a bevezető összeállítást közöl a közoktatással és közművelődéssel kapcsolatos 1950-1970 közötti párt- és kormányhatározatokról, törvényekről és törvényerejű rendeletekről. Ez a jegyzék hasznos eligazitő, vázlatossága mellett is. A bevezető a dokumentumokban tükröződő két évtized sommás értékelését is megkisérli, ennek keretében a legfontosabb művelődési mutatókról megyei statisztikai adatokat közöl. Mindenképpen egyetértünk azzal, hogy e forráskiadványnak is vállalnia kell az értékelést, a főbb kérdések időbeli haladásának bemutatását. E feladat ilyen "összefont" megoldását mégsem mondhatjuk szerencsésnek. A tizenévenkénti megyei globális adatok igy előre bocsátva nemcsak elhelyezésükben szakadnak el az életközelibb hangulatú dokumentumoktól, konkrétságuk is vészit az erejéből. Talán célszerűbb, hatékonyabb megoldás lett volna, ha a különböző témaköröket (lényeges részkérdéseket) tükröző dokumentumok jegyzeteiben kapja meg az olvasó a tágabb beillesztést elősegitő — és esetenként részletezőbb, időben és területileg is árnyaltabb — számadatokat. (Összefügg a kérdés a közreadott dokumentumok bővebb jegyzetelésére vonatkozó, s alább kifejtendő véleményünkkel.) Az összesen 111 közlésre került irat (oktatásügy 52, közművelődés 59) kiválasztásának és sorrendje kialakításának elveiben teljesen osztjuk a szerzők véleményét. A kiadvány alapkoncepcióját vitték végig következetesen, a vonatkozó forrásanyag előre kijelölt szféráiban. A közreadott dokumentumok gazdagon visszaadják a különböző tanácsszintek testületei előtt szerepelt művelődési kérdések sokarcuságát, sokféleségét. A témakörök szerinti, akár csak vázlatos felsorolás is komoly terjedelmet kívánna. Egy bizonyos: Az oktatási és népművelési célkitűzések Nógrád megyében is általában összhangban voltak a gazdasági, társadalmi, politikai, tudati fejlődéssel. Az eredmények országos összehasonlításban is értékesek. Ha pedig arra gondolunk — mert mindenképpen ebben van a dolgok lényege —, hogy Balassagyarmat művelődési hagyományain kívül a mai megyeterületnek a felsza197