Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak feladatai az V. ötéves tervben / 5–14. o.

re csökkent, amelyből 11 ezer folyóméter a feudális-kapitalista kori és 7 ezer folyóméter a szocialista kori anyag. A tanácsi levéltárak közép-, illetve darabszintre 1971-ben 2 953 1972-ben 2 849 1973-ban 3 002 folyóméter iratot rendeztek. A rendezési kapacitás 20%-os növelésével, amire — tekintetbe véve a várható személyi fejlesztést is — reálisan számítani lehet, a jelenleg levéltárban levő iratok középszintű rendezettségét az V. ötéves terv végére országosan tervbe lehet iktatni. Igaz ugyan, hogy a rendezetlen iratokból 12 500 folyóméter 8 levéltár (Fővárosi, Bács, Borsod, a két Győr-Sopron megyei, Pest, Szabolcs és Tolna megyei) őrizetében van, de a levéltárak egy részének személyi ellátottsága lehetővé teszi az intenzivebb rendezési munkák tervbeiktatását. Legproblematikusabb a Bács-Kiskun megyei Levéltár helyzete, amelynek adatközlésében 2 762 folyóméter középszinten még nem rendezett anyag szerepel, ugyanakkor rendező munkájának mennyiségi eredményei mélyen alatta vannak az országos átlagnak. A következő ötéves tervben a mennyiségi követelmények és előirányzatok mellett a fő figyelmet a munkák egységes ütemezésére kell forditani. Nemcsak arról van sző, hogy a levéltárak többségének eddigi szétaprózódó munkája helyett a fondcsoport ról fondcsoportra haladó rendezést kell tervbeiktatni, hanem még a fondcsoportok sorrendjét is alapvetően meghatározzák a későbbiekben ismertetendő segédletkészitési feladatok. A rendező munka ütemezésénél valamennyi levéltárban a IV. fondcsoport (Megyei törvényhatóságok és thj. városok iratai 1945-ig) és a XXI. fondcsoport (Megyei törvényhatóságok és thj. városok 1945-1950 közötti iratai) anyagát szükséges előre venni. Az előbbi fondcsoport 42 000 folyóméter anyagából még 4 000, az utóbbi 5 000 folyőméternyi anyagából még fél ezer folyóméter vár középszintű rendezésre. A fenti fondcsoportok után országosan a V. (Megyei városok és községek 1945 előtti iratai) és a XXII. (Megyei városok és községek 1945-1950 közötti iratai) fondcsoportok anyagának rendezésére kerül sor. Az előbbi 13 000 folyőméternyi anyagából 2 500, az utóbbi 1 200 folyóméter anyagából félezer folyóméter a rendezetlen. Az 1950. előtti területi igazgatás szakszervei anyagának rendezésével (VI. és XXIV. fondcsoport - 6 000 folyóméterből 1 700 folyóméter a rendezetlen) elérjük a tanácsi levéltárak közigazgatási iratainak középszintű rendezettségét. Ez egyúttal az egész rendezésre váró anyag felének rendezését is jelenti. A fenti célkitűzés teljesítése után kerülhet sor a többi fondcsoport helyi kutatási vagy igazgatási érdekeket is figyelembe vevő, de következetesen egy-egy fondcsoport egészét érintő rendezési sorrendjének megállapítására. E fondcsoportok közül mennyiségét és értékét tekintve a tanácsok 3 000 (11 000-ből) és a kapitalista és szocialista.kori gazdasági szervek 2 200 (7500-ből) folyőméternyi rendezésre váró anyaga emelhető ki. A fentiekből következik, hogy a Levéltári Igazgatóság a tanácsi levéltáraktól a következő ötéves tervben darabszintü vagy tárgyi rendezések tervbeiktatását nem igényli, sőt ilyen jellegű munkák végzését egyes levéltárak esetében is, külön indokolás mellett és csak akkor tartja megengedhetőnek, ha az a középszintű rendezettség elérését nem hátráltatja. 9