Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak feladatai az V. ötéves tervben / 5–14. o.

Az utóbbi években indokolatlanul megszaporodtak az ellenőrző rendezések. A mintaállványozással, dobozolással kapcsolatos azonositási munka még nem tekinthető ellenőrző rendezésnek, ezt a tervben és a beszámolóban rendezésként felesleges külön feltüntetni. A levéltárak adatszolgáltatása szerint még 35 000 folyóméter irat mintaállványozását, illetve dobozolását kell elvégezni. Ebben a mennyiségben benne van az a 18 000 folyóméter irat is, amelynek középszintű rendezésére a következő ötéves tervben kerül sor. Ez esetben a mintaállványozás együtt jár a középszintű rendezéssel, tehát külön munkatervi feltüntetést nem igényel. Jogos követelmény viszont, hogy a középszintű rendezést kövesse az iratok fondcsoportonkénti összefüggő ideális rendben történő elhelyezése. Ez az iratátcsoportositás egyes levéltárak esetében többezer folyóméter irat megmozgatását is igényelheti. IV. SELEJTEZÉS Mind az égető férőhelyhiány, mind a történeti értékű anyaggal való érdemibb foglalkozás érdeke megköveteli az iratok rendszeres átselejtezésének tervbeiktatását. Selejtezési munka a levéltárak többségének munkatervében évek óta szerepel. Különös figyelmet érdemelnek a Békés és Veszprém megyei Levéltárak eredményei: kevés kivétellel már csak történeti értékű iratokat tartalmazó fondokat őriznek. Országosan 38 000 folyóméterre tehető az az iratanyag, amelynek átselejtezéséről a tanácsi levéltáraknak még gondoskodniuk kell. Ebből 24 000 folyóméter az 1950 előtti közigazgatási és szakigazgatási, és csaknem 5 000 folyóméter az 1950 utáni megyei, városi, járási és községi tanácsi irat. A felszabadulás előtti és utáni bírósági iratokbői még 3 000 a gazdasági szervek irataibői több mint 4 000 folyóméter vár átselejtezésre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legeredményesebben a gazdasági szervek iratai, a birősagi iratok, a közigazgatási anyagból az árvaszéki és az alapszámos iratok selejtezhetők. E fondok esetében a selejtanyag aránya általában meghaladja az 50%-ot. A járási közigazgatási iratok selejtezése mintegy 50%-os helynyeréssel jár, de az előbbieknél már munkaigényesebb feladatot jelent. (A kihágási iratok selejtezését a legtöbb levéltár már elvégezte.) A selejtezéshez általában az egyes tárcák által kiadott, illetve a Levéltári Igazgatóság vagy a levéltárak dolgozói által összeállított (az előbbi esetben tárcaközlönyökben, az utóbbi esetben a Levéltári Szemlében vagy körrendeletben közzétett) ügykörjegyzékek segítik a dolgozók munkáját. Ha a fondhoz még nem készült ügykörjegyzék, akkor a selejtezés megkezdése előtt — az anyagban végzett kísérleti selejtezés alapján — a levéltárnak kell azt összeállítania, és jóváhagyás céljából a Levéltári Igazgatóságnak megküldenie. 10