Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

Horváth Ferenc: A SZABADMÜVELÖDÉS TÖRTÉNETE 1945-1949 Az ország felszabadulásával új fejezet kezdődött a magyar népművelés történetében. Ezt az új fejezetet az jellemezte, hogy megváltozott a művelődésre várók, az abban részt vevők száma, másrészt fokozatosan megváltoztak azok a tartalmi jegyek is, amelyek az új magyar művelődésügynek magját képezték. Mindezeknek a változásoknak új szervezeti, irányító szerkezetet is kellett teremteni, másrészt - megkülönböztetésül a polgári kortól - attól eszmeileg is el kellett határolni. Az eszmei elhatárolás Magyarországon egy új fogalmat hozott létre, a szabadművelődés fogalmát, mely fogalom maga is 1945 és 1949 között jelentős változáson ment keresztül, de egyúttal a forrongásban lévő társadalom ideológiai kifejezőjévé is vált. így elmondhatjuk, hogy a szabadművelődés életének 5 évében nem volt eszmeileg egységes fogalom, együtt fejlődött az ország gazdasági és társadalmi fejlődésével, és végeredményképpen akkor szűnt meg, amikor a fejlődés döntő szakasza után kialakult az új, szocialista szervezetű és tartalmú népművelés, amelynek már nem kellett attól tartania, hogy összetévesztik a régi, polgári népműveléssel, és így újra visszatérhetett régi nevéhez, összefoglalóan a művelődésügyhöz, annak szerves részeként, amely fogalmat újabban hivatalosan közművelődés címen szoktunk összefoglalni. A szabadművelődés három korszaka Hazánk népi demokratikus fejlődése során a koalíciós időkben nemcsak a gazdasági és társadalmi, hanem művelődésügyének mint felépítménynek története is több korszakra osztható. Minden, ami ezzel kapcsolatos, nem választható el az egyéb fejlődéstől, sőt annak kifejezetten függvénye és tükre, természetes velejárója. A korszakokra osztási kísérlet mégis fontos, mert mind a három korszak jelentősen más és más törekvést fejez ki, szervezetileg és tartalmilag is más irányú. Egy mindenesetre nehéz: konkrét korszakhatárokat húzni. Az évek, amelyek a rövid korszakok határait jelzik, alig vitásak, annál inkább a hónapok az éveken .belül, mivel az ideológiai változások a szervezeti és apparátusváltozásokkal, a szabadművelődés személyi kérdéseivel nem estek egybe. így talán némi határozottsággal azt is lehetne mondani, hogy megyénként, területenként változhattak időben ezek a korszakhatárok, hiszen sok tekintetben az egész ügy nem egyszer volt cseppfolyós állapotban, állandó átalakulásban. 77