Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Glatz Ferenc: Legújabbkori helytörténetírásunk néhány kérdéséhez / 69–76. o.

menti legelők kihasználása, pásztorkodás!, termelési módszerek), majd - mintegy kihasítva a korszak tablójából - egy átlagosnak számító 10 holdas parasztgazdaság felszereltségét, gazdálkodási módját mutatja be. Itt nemcsak azt tudjuk meg, hogy a gazda mit tenyészt eladásra, mit saját használatra, szerszámai közül mit készít maga télen, hogyan fejleszti gazdaságát, de feltárul részben gondolkodásmódja is: mire gyűjti, pénzét, mibe fekteti azt (természetesen elsősorban földbe), mennyit költ a család magára, milyen volt ruházatuk és így tovább. S vajon nem az mutatja-e a fejlődés ütemét, annak mikéntjét, amikor láthatjuk mikor, mennyiben, miben változott a gazdálkodási mód, mikor épültek elsősorban az új házak, milyen ezek építési anyaga, hogyan alakul a lakások felszereltsége, a kulturális cikkekkel való ellátottság, s hallunk adatokat arról, hogy miként változik az emberek szemlélete. A.z életmód alkotórészeinek megvilágítása akkor sikerül a legjobban, mikor a szerzők közelről, aprólékosan ismerik a környék lakosságának életkörülményeit, s azokat az építkezési, viselkedési stb. formákat, melyek a századforduló óta konzerválódtak a falusi lakosság mindennapjaiban. A paraszti mindennapi élet - mint ezt a tanulmányok, krónikák is tanúsítják - az elmúlt néhány évben nagyobb változáson ment keresztül, mint a korábbi 7-8 évtized alatt. S ez a - mindenekelőtt a nagyüzemi gazdálkodásra történő áttérés nyomán létrejött - gyors változás ma is tart. Ma még élnek azok a paraszt emberek, akik ismerik az évszázadok óta rögződött szokásokat, ma még nyomon érhetőek a felszabadulás utánra is átöröklődött életvitel-normák, de a következő korosztály már minderről igen keveset fog tudni, s néhány év múlva ezt az élő társadalomtörténeti "anyagot" a kutatók sem fogják a mindennapok ismétlődésében megtalálni. A kutatás oldaláról nézve mindezt: a most író, aktívan tevékenykedő értelmiségi réteg az, amelyik talán maga is ezen életkörülmények közé születve érzékeli, emlékei alapj.án a leghűbben képes megjeleníteni a maitól már erősen elütő', a. holnapitól pedig teljesen különböző felszabadulás előtti, s.még az. ötvenem évekre is alig váltózottán átörökölt.életmódot. Vagyis amellett, hogy a szaktudomány fejlődése szempontjából a dolgozó osztályok."mindennapi életének" kutatását igen fontosnak, a legújabbkoi"i helytörténeti munkák egyik legfontosabb feladatának tartjuk, ugyanakkor úgy látszik: amolyan "utolsó alkalom" is kínálkozik arra, hogy a helyi korábbi életformát a helytörténeti kutatók tudományágunk gazdagodására a felszínre hozzák. Az ilyen tipusú - s ez irányban tovább fejlesztett munkák mutathatják csak meg e változások ezen nehéz emberi megrázkódtatásokkal járó kitérőit, ellentmondásosságát, melyek például éppen az életforma-változást legerőteljesebben befolyásoló téesz-szervezóssel jártak. Az elmúlt negyedszázad történetében megváltozott a magyar társadalom belső szerkezete, s ezzel megindult egyes társadalmi osztályok, rétegek életformájának gyökeres átalakulása, ugyanakkor oly sokféle belső és külső politikai, gazdasági hatás váltotta, keresztezte egymást a társadalomban a "mindennapi élet" szintjén, hogy a korszak történetének feltárásában fokozott jelentőségűek az ilyen vizsgálódások. 74