Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Dániai útijelentés / 579–595. o.
a főbb kutatási célokat, s ugyancsak ez a testület finanszírozza a központi jelentőségű kutatásokat. Pl. 5 millió koronát irányoztak elo a munkanélküliség történeti kutatására a századfordulón, és a 30-as években. Az irányitó munkát egy-egy egyetemhez, vagy területi levéltárhoz telepitik, a mozgósitás ül. kutatás országos kiterjedésű. Hasonlóképpen központi finanszirozás, s gépi kapacitás központi biztositása alapján történik Dánia központi területeire (Sjealland és Jütland szigetekre) kiterjedő, mintegy 300 évre visszanyúló egyházi anyakönyvek feldolgozása, hogy abból a demográfiai mozgásokat, és népesség összetételét felmérjék. Egy-egy tudományos terv végrehajtására a maximális ido 5 év, pontos évi beszámolók megtartása mellett. Rendkivül figyelemreméltó intézmény a központi gazdasági levéltár, amelyet a tőkés vállalatok saját anyagi eszközeikből állitottak fel, s amelyet 1962-ben sajátos módon "államositottak". Ez azt jelenti, hogy a levéltárat az állam tartja fenn, az Országos Levéltár általános (de egyáltalán nem konkrét!) irányitása alatt áll. Ez az intézmény levéltári funkciójának ellátása mellett egyben üzem- és gazdaságtörténeti tudományos központ. Működésének és hatáskörének taglalására az intézmény jellemzésénél visszatérek. A begyűjtött anyagokat - mivel a vállalatok beadása önkéntes - az esetek egy részében nem a levéltári szabványok szerint előkészítve kapják meg, de minden esetben átveszik, s abban szükség szerint utólag végeznek selejtezést. Gyakorlatilag a bekerült anyagok kutatási szolgálatát a Levéltár látja el. Nem törvény által szabályozva, hanem a növekvő befolyás és a vállalatokkal való közvetlen kapcsolat alapján, valamint a jobb iratkezelés hasznosságára épitve, gyűjti be az anyagokat. Gyakorlatilag korlátozás nincs. (Van olyan tröszt, amely 1972es anyagát is már beadta. ) Az állami szervek az anyagokban ugyanolyan joggal kutathatnak, mint a vállalatok. A Rigsarkivet az irattári tervek kimunkálása és ajánlása terén együttműködik a Belügyminisztériummal. A közigazgatás gépi feldolgozással történő részlegeinek kódmagyarázata és alapszámitásai levéltárba kerülnek. A gyűjtés az Elektronikus Központtal együttműködve a Rigsarkivet hatáskörébe tartozik. Működnek országos racionalizálási, ügyvitelkorszerüsitési bizottságok is, azokban azonban a levéltár részvétele inkább a jelenlét, semmint az operativ részvétel szintjén mozog. A központi irányitásnak - ugy tűnik - erősödő elemét képezi a Levéltáros Szövetség is, amely a szakmai vitáknak, iskolánkivüli levéltáros-képzésnek, valamint továbbképzésnek és a korszerűsítésnek fokozatosan központjává válik. Megítélésünk szerint a Levéltáros Szövetség célja a helyi, partikuláris érdekek fölött egységes szemlélet kialakítása, mégpedig oly módon, hogy az önkormányzati testületek tevékenységét nem sértve a központi befolyást a levéltárosokon keresztül érvényesítsék. 582