Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Hetényi Iván: A Dunaujvárosi Levéltár megnyitása / 571–576. o.

Annál is inkább, mert Dunaújváros épitésének "hőskor"-ként emlegetett 1950-es évei nem voltak mentesek súlyos ellentmondásoktól, az uj utón járás buktatóitól. Nagy nehézségek, erőfeszítések, eredmények és tanulságok színhelye volt a pentelei fennsík, ahogy itt a Duna fölött magasodó, loszparttal szegélyezett területet emlegetik. A városi tanácsnak ezt a törekvését magáévá tette és támogatta kezdettol fogva a Városi Pártbizottság is. A Megyei Levéltár pedig nemcsak hogy egyetértett az elgondolásokkal, hanem tevékenyen segítette elo azok megvalósítását. A legnagyobb problémát - mint másutt is - a levéltár elhelyezése jelentette. A megvalósítás lehetőségét az építés alatt álló Munkás Művelődési Központ átadása hozta reális közelségbe, A Lenin téren lévő, korábban Városi Pártbizottság épületében működik a múzeum. Az épület I. emeletén volt a József Attila Városi Könyvtár. Ez utóbbi végleges elhelyezést kapott a Művelődési Központban. Az ezáltal felszabadult terület egy részéből sikerült a Városi Levéltár elhelyezését biztosítani. Az emiitett épület baloldalán lévő három nagy, félköríves, vaskapus bejáratától fedett átjáró vezet a múzeum udvarába. Az eredeti elgondolások szerint ennek a fedett résznek a befalazásával jelentós alapterületű raktárhelyiséget lehetett volna kialakítani. Az árnyas, hangulatos udvaron azonban nyári estéken évről-évre Muzeumkerti Estek címmel rangos rendezvényeket bonyolítottak le. Egyes felfogások szerint az épület elfalazása az udvar akusztikáját rontotta volna. Emellett akadályozta volna a nézőtér megközelítését is. A döntő érv végül is az volt, hogy a város ennek az immár jellegzetes, korábban díjazott épületének eredeti külső képét a befalazás megváltoztatta volna, és ez műemléki szempontból meg nem engedhető. Még akkor sem, ha az épületnek a beépítés utáni külső képe a másik oldallal lett volna teljesen azonos. Ervek és ellenérvek csaptak össze az elhelyezés körüli vitában. Volt olyan javaslat is, hogy a levéltár az Óvárosban,, a tanácskirendeltséggel szemben lévő, müemlékjellegü Mondbach kastély épületében legyen. Ezt a javaslatot azonban több szempontból sem lehetett elfogadni. Alapvetően azért sem, mert csak a helyreállítása, átalakítása előzetes számitások szerint 3-4 millió forintba került volna. Végül is sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, amivel sajnos az alapterület az eredeti elképzelésekhez képest a felére csökkent -, a Városi Tanács az épület egy részét Levéltár céljára utalta ki. Az így rendelkezésre bocsátott épületrészben 5 nagyobb és 3 kisebb helyiséget lehetett viszonylag nem nagy költséggel kialakítani. E helyiségek a levéltári munka számára - ha nem is tul hosszú távon - megfelelő lehetőséget biztositapak. Az átalakítási munkálatokat tanácsi vállalat, az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat dolgozói végezték. A Megyei Levéltár és a 572