Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Klara van Eyll: Voraussetzungen und Entwicklungslinien von Wirtschaftsarchiven bis zum zweiten Weltkrieg. Köln, 1969. / 524–528. o.

mányos megismerésének és feltárásának munkája, majd egyre szélesebb tevékenységbe kezdtek a kereskedelmi főiskolák. Mindezek együttesen a legelső gazdasági levéltári gyűjtemények egymástól sokban eltérő tipusainak kialakulását eredményezték. A századforduló utáni első két évtizedben, 1904 és 1914 között több gazdasági levéltári központ alakult meg a kereskedelmi főiskolák mellett. Ilyen volt pl. a "Thünenarchiv" Rostockban, továbbá az un. "Bilanzarchiv"-ból a Kölni Kereskedelmi Főiskolán kifejlődött Levéltár (Das Archiv der Handelshochschule Köln), a Hamburgi Gyarmati Intézet Világgazdasági Levéltára (Das Welt-Wirtschafts Archiv des Hamburgischen Kolonialinstituts), végül a Kiéli Egyetem Világgazdasági Intézetének Levéltára (Das Wirtschaftsarchiv des Instituts für Seeverkehr und Weltwirtschaft an der Universit&c Kiél). Ezido tájt létesültek az un. regionális levéltárak is. Ezek közül három Németországban volt: Kölnben a már emiitett Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár, Saarbrückenben a Délnyugatnémet Gazdasági Levéltár (Das Südwestdeutsche Wirtschaftsarchiv, Saarbrücken), és Lipcsében a Gazdaságtörténeti Levéltár. (Das Archiv für Wirtschaftsgeschichte Leipzigs). A németországi példát követték a szomszédos országokban: Bázelben a Svájci Gazdasági Levéltár (Schweizerische Wirtschaftsarchiv, Basel), Zürichben Kereskedelmi és Ipari Levéltár (Das Archiv für Handel und Industrie der Schweiz, Zürich) alakult. Végül a tizedik intézmény Hollandiában született meg: a Hágában müködo' Németalföldi Gazdaságtörténeti Levéltár. (Das Nederlandsch Economisch-Historisch Archief, Den Haag. ) A gazdasági levéltárak harmadik tipusát az üzemi-vállalati levéltárak képezték. Ilyen alakult 1905-ben a Krupp-Müvekben, 1907-ben pedig a Siemens cégnél. Az első világháborút közvetlenül megelőző korszak komoly eredményeket hozott még akkor is, ha a szó klasszikus értelmében ezek az intézmények zömmel nem voltak levéltárak. Nem szoritkoztak ugyanis csak a gazdasági jellegű iratanyag begyűjtésére, hanem emellett a legkülönbözőbb nyomtatványokat, újságokat, sajtókivágatokat, folyóiratokat, fényképeket, könyveket, rajzokat, ábrákat, kéziratokat is figyelemre méltatták. Ezen tulmenó'en pedig nemcsak a történelmi múlt dokumentumai iránt érdeklődtek, hanem a mindenkori jelen sokirányú szükségleteit is szemmel tartották. így azután egy részük szoros kapcsolatba került a gazdasági élet területén velük párhuzamosan müködo' könyvtárakkal. Valójában inkább "dokumentációs központ "-ok voltak, mintsem levéltárak. Különösen áll ez a kereskedelmi főiskolákon létesült gyűjteményekre, amelyek a tanitás, a szemináriumi oktatás elmélyítésének és szemléltetésének szolgálatában állottak. Klasszikus értelembe véve is levéltárnak számit az 1906-ban Kölnben létesitett Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár. Keletkezése pillanatától kezdve függetlenítették ugyanis mindenféle főiskolai és vállalati befolyástól. Szoros kapcsolatban volt viszont a Kölni Kereskedelmi Kamarával és Köln Város Levéltárával. Eletrehivasaban szerepet játszott 526