Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Klara van Eyll: Voraussetzungen und Entwicklungslinien von Wirtschaftsarchiven bis zum zweiten Weltkrieg. Köln, 1969. / 524–528. o.

még a Düsseldorfi Kereskedelmi Kamara, és általában a Ruhr-vidék kereskedelmi kamarái. Levéltári anyagának nagy részét az alapitó kamarák saját történeti értékű fondjai, és a megszűnt vagy müködő vállalatok, cégek, üzemek iratai alkották. A németországi gazdasági levéltárak közt első helyen állt kiadványkészitő munkássága révén is. Hozzá hasonló tudományos tevékenység elsősorban a Bázelben 1910ben létesült Svájci Gazdasági Levéltár nevéhez fűződött, melynek anyagában ezrek kutattak, akik azután disszertációk sokaságát irták meg az igy összegyűjtött adatok alapján. A császári Németország gazdasági levéltárosai, és a hozzájuk közelálló egyetemi előadók, kamarai titkárok, muzeológusok, könyvtárosok, gazdaságtörténeti kutatók számára az 1913-ban Kölnben megrendezett "Első Egyetemes Gazdasági Levéltári Nap" jelentette a legnagyobb eseményt. A rendezvényen összesen 98 résztvevő volt jelen, ezek közül - jellemző' módon - 68 fo Rajna-Westfáliából. A meghivott vendégek közt egy-két külföldi is akadt. A könyv egyetlen, számomra érzékelhető adatbeli tévedése itt található, amennyiben a szerző a külföldiek közt megfeledkezett a magyarországi Dr. Wolffról, aki a Pozsonyi Kereskedelmi- és Iparkamara syndikusa (titkára) volt. (L. erre Gertrúd Milkereit: Der "Erste Allgemeine Wirtschaftsarchivtag" und die ersten Wirtschaftsarchive. Tradition 1964. évf., 3. sz. 112.1.) A gazdasági levéltárak helyzete az első világháború után egybekapcsolódott Németország sorsának általános alakulásával. A már meglevő intézmények inkább csak fenntartották magukat, mintsem fejlődtek. Ujabb üzemi vállalati levéltárak ugyan alakultak a Harmadik Birodalom illetékes hatóságai által 1937-ben létrehozott "Üzemi Levéltári Bizottság" tevékenysége következtében, igy pl. a Vereinigte Stahlwerke A. G.-nál, de a második világháború pusztitásai az újrakezdés színvonaláig vetették vissza még a legjelentősebb intézményeket is. Volt olyan, mely véglegesen megszűnt, mint pl. a Saarbrückenben müködo gazdasági levéltár, mások erősen megtizedelt iratanyaggal támadtak fel poraikból, vagy alakultak át az uj idők igényeinek megfelelő módon. Kitekintésszerüen foglalkozik a könyv a második világháború utáni korszak legjelentősebb állomásaival. Ismeretes, hogy 1953-ban Dortmundban megalakult a Rajna-Westfáliai Üzemi és Gazdasági Levéltárosok Munkaközössége, 1957-ben a Német Üzemi Levéltárosok Egyesülete, 1961-ben pedig az ennek örökébe lépő Német Üzemi és Gazdasági Levéltárosok Egyesülete. Végül - szimbólumképpen - mintegy félévszázad elteltével, 1964-ben Dortmundban került sor a Német Üzemi és Gazdasági Levéltárosok Egyesületének II. kongresszusára. Azóta a Rajna-Westfáliából kiinduló megújulás a Német Szövetségi Köztársaság más részeiben is jelentós sikereket hozott. Klára van Eyll könyve nehézveretü, de érdekes olvasmány. A 175 oldalra terjedő' munka 960 lapalji jegyzete mindennél többet mond az olvasó számára. A szerző imponálóan gazdag adatfeltáró munkáját rövid okmánytár, a Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár iratanyaggyara527