Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Klara van Eyll: Voraussetzungen und Entwicklungslinien von Wirtschaftsarchiven bis zum zweiten Weltkrieg. Köln, 1969. / 524–528. o.

vetnünk - többek közt - a hozzánk legközelebb eso nyugateurópai iparvidék, Rajna-Westfália hasonló célokat szolgáló, bár tó'kés viszonyok közt működő intézményeire. Tesszük ezt annál is inkább, mert Magyarország lakosságának számát tekintve majdnem azonos szinten áll a Német Szövetségi Köztársaság e legfontosabb tartományával, EszakRajna-Westfáliával (Nordrhein-Westfalen). Klára van Eyll könyve, melynek ismertetésére ezúttal vállalkozunk, nem önmagában álló, elszigetelt alkotás. Huszadik kötete annak az uj sorozatnak, melyet a Kölnben működő Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár (Das Reinisch-WestfáTische Wirtschaftsarchiv zu Köln) a második világháború befejezése után, közelebbről 1959 óta kiadott. Az intézmény egyébként 1910 óta foglalkozik ipartörténeti monográfiák és vállalkozói életrajzok megjelentetésével is. A jelenkorban e hagyományok egyrészt folytatódtak, másrészt azonban minőségileg magasabb szintre emelkedtek. Az imponálóan gazdag termést most zömmel olyan szakágazati-ipari monográfiák alkotják, melyek felölelik a Ruhr-vidék kapitalista fejlődésének legfontosabb állomásait. A tudományos központnak számitó Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár szoros kapcsolatban van a Kölni Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Tanszékével (Die Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Fakultat der Universit&t zu Köln). Kiadványaihoz éppen ezért hosszú időn keresztül Dr. Hermann Kellenbenz professzor, a világhirü gazdaságtörténeti kutató irta a szokásos bevezető sorokat. Klára van Eyll könyve doktori értekezés, melyet a fenti tanszékhez nyújtottak be s melyet az el is fogadott. Maga a szerző a második világháború óta felnövő német levéltáros-, és gazdaságtörténet-kutató nemzedéknek egyik legrokonszenvesebb alakja, aki fiatal no létére ma a Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár igazgatója. Munkája különösen azért érdekes számunkra, mert a gazdaságtörténetirás legfontosabb korabeli forrásait őrző állami- és magángazdasági levéltárak kialakulását tárgyalja. így tüzetes bepillantást nyerhetünk e minket közelről érdeklő intézmények egész belső életébe. A dolgozat bevezetése a levéltárak általános feladatairól szól a rokon intézmények (könyvtárak, muzeumok, dokumentációs központok, irattárak) közé ágyazva, majd rátér a gazdasági levéltári gyűjtemények sajátosságainak ismertetésére. E rövid eszmefuttatás után a német viszonyok bemutatása következik. Németországban a gazdasági levéltárak létrejötte szorosan kapcsolódott egyrészt a XIX. század közepe tájáig visszanyúló eszmei áramlathoz, az un. "historizmus"-hoz. A feudális állam kamarai igazgatása után kialakuló kapitalista vállalkozások magántulajdont képező dokumentumainak összegyűjtését és megó'rzését másrészt a "nemzetgazdász" tudósok sürgették, akik a közgazdaságtan tudományának fellenditése érdekében elengedhetetlennek tartották a történeti háttér alapos ismeretét. Végül a XIX. század utolsó évtizedében Németországban is megkezdődött a későn megszerzett gyarmatok tudo525