Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Klara van Eyll: Voraussetzungen und Entwicklungslinien von Wirtschaftsarchiven bis zum zweiten Weltkrieg. Köln, 1969. / 524–528. o.

mely dr. Theo Goldschmidttel folytatott beszélgetésekre, visszaemlékezésekre alapul. Központi témája az ember, melynek szorgalma, igyekvése, tárgyismerete a fejlődés alapja. A fejezet az ellentétek elsimítására irányul. A szerző, Theo Goldschmidtet idézve - értékeli az ifjúság uj eszmék iránti fogékonyságát, elutasitva azonban a "katasztrófához" vezető anarchikus nézeteket. Szembeállítja vele az idősebb generáció "értékmegőrző" szerepét. Kornfeld ugy véli: a jelenlegi középkorúak nemzedéke nélkülözhetetlen a társadalomban, mert hidat képez a legidősebbek és legfiatalabbak között. Ez a generáció a parlamentáris demokrácia orzoje, mert még fiatal volt a hitleri időkben ahhoz, hogy bűnös lehessen, de a fasiszta rendszer következményeinek terhát már vállán viselte. Koroknai Ákos Klára van Eyll: VORAUSSETZUNGEN UND ENTWICKLUNGSLINIEN VON WIRTSCHAFTSARCH1VEN BIS ZUM ZWEITEN WELTKRIEG Hrg. : Rheinisch-Westfá'lisches Wirtschaftsarchiv zu Köln, Köln, 1969. Schriften zur Rheinisch-Westfa'lischen Wirtschaftsgeschichte, Bd, 20. Hrg. : Prof. Dr. Hermann Kellenbenz A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének örvendetesen erősödő irányzata szükségessé teszi számunkra, hogy az eddigieknél fokozottabb mértékben tájékozódjunk a nyugati tőkés államok tudományos életének bennünket közelebbről érintő' kérdéseiről. Ismeretes, hogy Magyarországon a második világháború után kibontakozó szocialista forradalom vívmányai tették lehetÖVé a gazdasági levéltári anyaggal való beható tudományos foglalkozást. A Budapesten 1953-ban megszervezett Központi Gazdasági Levéltár, majd 1962 óta az ennek örökébe lépő, és a Magyar Országos Levéltár keretében müködó' IV. osztály, továbbá Budapest Főváros Levéltárának III. osztálya lettek - többek közt - a kapitalista korszak gazdasági iratanyagának ó'rzoi, egyben pedig a szocialista indítású levéltárosi, szakmai tevékenység legjelentékenyebb központjai. Az e helyeken őrzött és fokozatosan feldolgozásra kerülő iratanyaghoz szorosan kapcsolódva fellendült a hazai marxista igényű vállalat történetírás is. Kétségtelen, hogy az elmúlt több mint két évtized alatt mindkét munkaterületen sokat pótoltunk a megeló'zö' időkre jellemző' szervezetlenséggel együttjáró szakmai lemaradásból. Eredményeink tudatában is érdemes azonban legalább egy pillantást 524