Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - T. Varga György: Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947 / 511–515. o.

A harmadik fejezet a Tildy-kormány megalakulását és politikáját tárgyalja. A kisgazdapárt választási győzelme ellenére a baloldali pár­tok a Tildy-kormányban a tárcák felét szerezték meg. Emiatt az FKGP vezetőinek zöme legott erőfeszítéseket tett az államhatalmi és állam­igazgatási pozicióknak a választási eredményekkel arányos újrafelosz­tására. Az "arányosításért" folytatott harc általános jobboldali "roha­mot" inditott el, mely a népi demokratikus forradalom eladdig legna­gyobb vivmányát, a földreformot is célpontul választotta. Az FKGP és a baloldal közötti ellentéteket tovább fokozták a német nemzetiségű lakosság kitelepítésével, a csehszlovákiai magyarok hely­zetével kapcsolatos kérdések, s elsősorban a súlyos gazdasági hely­zet. Válaszul a jobboldali "rohamra", a baloldal ellentámadásba lendült. Ennek során felállították a Gazdasági Főtanácsot, ami voltaképpen a kommunista gazdaságpolitika eszköze volt. Szintén a baloldal komoly sikerét jelentette a köztársasági törvényjavaslat kodifikálása 1946 ja­nuár 31-én. A negyedik fejezetben Balogh Sándor az 1946. évi tavaszi tömeg­mozgalmaknak a koaliciós pártokra és a Nagy Ferenc-kormány politi­kájára gyakorolt hatását taglalja. A Nagy Ferenc-kormány programjá­nak parlamenti vitái világossá tették, hogy csupán "felülről" nem le­hetséges a kormányprogram végrehajtását biztosítani, nem is szólva a jobboldali "roham" visszaszorításáról, ezért az MKP az "alulról" gyakorolt nyomás módszerének és eszközének alkalmazását szorgal­mazta. A törekvés sikerét előmozdította a baloldali pártok szilárduló egysége a belpolitikai helyzet megítélésében. Ez az egység szerveze­tileg is megmutatkozott a Baloldali Blokk 1946 március eleji "megala­kulásában. A március 7-i budapesti tömegtüntetés után az FKGP a baloldali pártokkal való egyezkedésre kényszerült, ami a függetlenségi front célkitűzéseinek bizonyos mérvű baloldali továbbfejlesztését vonta maga után (törvény a demokratikus rend és a köztársaság büntetőjogi védel­méről, továbbá a földreform befejezésének rendezéséről és a szénbá­nyák államosításáról, B-lista alkalmazása). Ezzel szemben egyelőre csekély eredménnyel járt a kisgazdapárti jobbszárny elszigetelése. 1946 május közepétől a baloldali tömegmozgalmak lanyhulására, a Baloldali Blokkon belüli nézeteltérésekre és vitákra, valamint a pári­zsi külügyminiszteri értekezlet negativ hazai visszhangjára alapozva a kisgazdapárt kísérleteket tett a politikai kezdeményezés átvételére. Az ellentétek 1946 júniusában újólag a koalició válságához vezettek, amit a július 16-i pártközi egyezmény számolt fel. Jóllehet a kompromisz­szum ezúttal is időlegesnek bizonyult, jelentőségét Balogh Sándor még­is nyomatékosan hangsúlyozza, mivel nagymértékben elősegítette a pénzügyi és gazdasági stabilizáció kommunista tervének megvalósítását. A szerző ismerteti a kormány békeelokészito tevékenységének első lépéseit, a kormányküldöttség moszkvai látogatását, továbbá washing-

Next

/
Thumbnails
Contents