Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - T. Varga György: Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947 / 511–515. o.

toni, londoni és párizsi útját, majd a későbbiekben a békekonferencia lefolyását és fogadtatását. Az ötödik fejezet tárgya a koalició baloldalának elszigetelésére irányuló jobboldali kisérletek és azok kudarca. A kisgazdapárt ismételten igyekezett magához ragadni a politikai kezdeményezést, abból a célból, hogy a népi demokrácia fejlődését a polgári demokrácia irányába terelje. Ezt a politikai offenzívát veszélyessé tette, hogy az SZDP és az NPP jobboldalán felerősödtek az egységbontó, a baloldali pártok együttműködését lazító törekvések. A jelzett körülmények között sürgőssé vált a baloldal, s főként az MKP számára, hogy világosan felvázolja a népi demokratikus fejlődés útját, távlatait. Ezt a feladatot oldotta meg az MKP III. kongresszusa, mely a szocializmushoz való békés, fokozatos és viszonylag hoszszabb ideig tartó átmenet programjának megvalósítását tűzte ki célul. A baloldal egységét és előretörését eredményezte a köztársaságellenes illegális szervezkedés leleplezése 1946-1947 fordulóján. Egyidejűleg az FKGP mindinkább elszigetelődött a koalíción belül. A kisgazdapárt bomlása visszavonhatatlanul megkezdődött, bár a belpolitikai erőviszonyokban még nem következett be "fordulat". A hatodik fejezet a baloldali pártok előretörésének és a kisgazdapárt felbomlásának történetét tartalmazza. A parlamenti viták világossá tették, hogy az 1947. március 11-13-án kötött pártközi egyezmények sem a bel-, sem a külpolitikában nem eredményezhetnek tartós fegyvernyugvást. Mindazonáltal a koalició sorsát és konkrétan Nagy Ferenc politikai jövőjét alapvetően nem a parlamenti viták döntötték el, ( hanem, a fakultatív vallásoktatás bevezetésével és a 3 éves terv előkészítésével kapcsolatos politikai harcok, amelyek során a koalició bal- és jobboldala közé olyan mély szakadék került, hogy az immár a pártközi megegyezések hagyományos módján nem volt áthidalható. Az FKGP és személy szerint Nagy Ferenc politikája kudarcot vallott, annál is inkább, mert a miniszterelnök a baloldal célkitűzéseit nem volt hajlandó, a jobbóldaléit viszont 194 7 májusában sem merte maradéktalanul vállalni. A Nagy Ferenc-kormányt követő Dinnyés-kormány idején törvénybe iktatták a. 3 éves tervet és ratifikálták a békeszerződést, de az e kérdésekre vonatkozó parlamenti viták világossá tették, hogy ez a nemzetgyűlés nem alkalmas baloldali jellegű politikai fordulat végrehajtására. 1947 júliusában Tildy Zoltán köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet. A hetedik, utolsó fejezet az 1947. évi országgyűlési választások előkészületeit, a pártok programját, a választási kampányt és küzdelmet, s a választások eredményeit tárgyalja. Az ujabb választások részleges sikertelenségét a "szélesre tárt" választójogi törvénnyel magyarázták. Az uj törvény éppen ezért jelentős mértékben szűkítette a választók s részben a választhatók körét, bárha a választójog alapvetően demokratikus jellegét nem változtatta meg. 514