Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - T. Varga György: Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947 / 511–515. o.

1945 közepére kiépültek a társadalmi osztályokat és rétegeket a politikai küzdőtéren képviselő pártok. A politikai életet döntően az 1944 decemberében megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) pártjai (MKP, SZDP, NPP, PKGP és PDP), illetőleg azok viszonya és harca határozta meg. A két munkáspárt a munkásosztály soraiban jóformán kizárólagos befolyásra tett szert, viszont paraszti befolyásukkal sokkalta gyengébbnek bizonyult, s ezt az NPP csak részben ellensúlyozta. Ennélfogva felmerült az a veszély, hogy a parasztság nem a baloldali pártok, hanem az FKGP és a PDP felé táj ékozódik. A polgárság politikai képviseletét hivatalosan csak a kisgazdapárt Polgári Tagozata és a PDP vállalta; utóbbi a "haladó" polgárság pártjának vallotta magát. Számos polgári csoport és irányzat lemondani kényszerült az önálló politikai szereplés lehetőségéről, s a kisgazdapárt mögé sorakozott fel. A szerző megállapítja, hogy 1945 derekán sajátos politikai képlet alakult ki: nemcsak a népi demokrácia hivei, hanem jobbára ellenfelei, sot ellenségei is a koalición belül helyezkedtek el. Az adott vonatkozásban Bulgáriához és Romániához viszonyitva is eltérő helyzet jött létre, mivel nem a koalició küzdött a párttá (pártokká) szerveződött ellenzékkel, hanem a politikai harcok jobbadán, sot csaknem kizárólag az MNFF-en és a koalición belül mentek végbe. 1945 őszére a pártviszonyok alig módosultak, viszont a jobboldal folyvást szilárduló, kiteljesedő' egységével szemben a baloldal összefogása még lazának mutatkozott. A második fejezet a nemzetgyűlési választások eló'készületeirol, a választási küzdelmekről, a választások eredményeiről és tanulságairól ad képet. A választási küzdelem a választójogi törvény kapcsán bontakozott ki. A törvény az MNFF bal- és jobboldala közötti kompromiszszum eredménye volt, s létrejöttében a szövetséges nagyhatalmak politikája is jelentós szerepet játszott. 1945 szeptember havában kerültek a nyilvánosság elé a pártok választási programjai és célkitűzései. A választási küzdelem szeptember és október folyamán mind intenzivebbé vált, különösen a budapesti törvényhatósági választásokat követően. Az MKP és az FKGP közötti választási harc olyan méreteket öltött, hogy az a függetlenségi front széthullásával fenyegetett. Ennek elhárítására az MNFF pártjai (a PDP kivételével) október második felében közös választási kiáltványt intéztek a magyar néphez, hangsúlyozván a választások utáni kormányzásban közösen vállalt feleló'ss egüket és körvonalazván a megalakitandó koalíciós kormány programját. A katolikus egyház és mindenekelőtt Mindszenty József hercegprímás tevékenysége azonban biztosította a kisgazdapárti választási propaganda kontinuitását, egyszersmind teljessé tette a jobboldal felsorakozását az FKGP mögött. Az 1945. november 4-én megtartott nemzegyülési választásokon a kisgazdapárt a szavazatok 57, 03%-át szerezte meg, a baloldali pártok 41,23%-os szavazati arányával szemben. 512