Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

anyag zömét még 1658-ban Nagyszebenbe menekítették. A XVT-XVII. században az erdélyi püspöki cini jóidéig csak puszta cim maradt. Ténylegesen a püspökség a XVII. század végétol kezdve szerveződött újjá. Jelenleg levéltára tudomásunk szerint a XVIII. század elején kezdődik. A székesegyház csonka tornyában elhelyezett, kb. 2-300 fm. terjedelmű anyag a katolikus püspöki levéltárak szokott iratféleségeit tartalmazza. Külön érdekessége az un. katolikus Státus (erdélyi katolikus rendek) anyagából idekerült rész. A katolikus Státus, tehát a rendi, világi szervezet levéltára egyébként (XVIII-XIX. sz., kb. 80-100 fm. ) jól rendezett állapotban Kolozsvárt található; nem tudjuk pontosan, hogy milyen intézmény felügyelete alá tartozik. A Státus levéltára főleg az iskolázásra, igy a kolozsvári katolikus lyceumra, a nyomdai ügyekre, általában a művelődésre, valamint a katolikus egyházi birtokok jövedelmére vonatkozólag tartalmaz sok adatot. (Az adatközléseket, idevágó irodalmat itt terjedelmi okokból elhagytuk. ) (Erdélyi) Gyulafehérvári székeskáptalan (Erdélyi) Gyulafehérvári székeskáptalan (capitulum ecclesiae Albensis, Transsilvanae b. Michaelis archangeli) magánlevéltára (Álba Iulia, Gyulafehérvár). A káptalan hiteleshelyi levéltára az 1882: XXIII. te. értelmében Budapestre, az Országos Levéltárba került; ezért ennek anyagával és irodalmával itt, e helyen nem foglalkozunk, hanem majd csak a II. kötet megfelelő helyén. Gyulafehérváron maradt azonban ugyanakkor a káptalan magánlevéltára (Cista capituli Albensis), amely birtokjogi stb. okleveleket és más, a káptalan saját ügyeivel kapcsolatos iratokat tartalmaz. Régebbi adatok (Z:A) szerint 1258-tól, ujabb adatok szerint 1274-tól kezdve, mintegy 300 Mohács előtti oklevéllel. A legrégibb, Mohács előtti oklevelek mintegy 15-20 fémdobozban, a Batthyáneum épületének toronyrészében találhatók. A további iratok, fóleg a XVIII. századból, további kb. 50 dobozban. Az anyagot az alvinci irodalom gazdasági levéltára egésziti ki. Filmen: 1282-1323 (12 felv. ), OL. (Az adatközlések felsorolását itt mellőzzük. ) Nagyváradi püspökség Nagyváradi püspökség (episcopatus Varadiensis, Grosswardeiner Bistum) levéltára (Nagyvárad, Oradea). Az I. István által alapitott bihari püspökség székhelyét I. László az 1091 -i kun betörés után tette át Nagyváradra. A püspökség jelentós szerepet vitt még a humanizmus korában, az ország ketteoszlasa után azonban az erdélyi reformáció és az azt követő szekularizáció következtében 1566-ban működése megszűnt, illetve a pusztán névleg, távol tartózkodó fó'papok cimében folytatódott. 1660-ban, midó'n a török elfoglalta Nagyváradot, minden még ott maradt irata megsemmisült. A késó'i kutatóknak, midőn a váradi 473