Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

pöke a kalocsai érsek suffraganeusa volt. A török hóditás idején a püspökség elvesztette székhelyét, egyházmegyéjét, iratait. Levéltára a visszafoglaló háborúkat követő ujjáalapitással indult. Székhelye a XVII. századtól az I. világháborúig Temesvár volt. Ezután a területi illetékesség elve értelmében bizonyos iratokat Magyarországra, Szegedre hoztak át. A feudális kori anyag zöme azonban Temesváron maradt. Ezt röviden ismertette I. Miloia, Arhivele Banatului (RAIH/l. 1936-1937, 85-86). Eszerint a levéltár anyaga 1724-ben indult, a katolikus püspöki levéltárak szokott iratféleségeivel, a plébániákra, iskolákra, szemináriumokra, alapítványokra, életrajzokra, gazdasági és pénzügyi kérdésekre vonatkozó adatokkal. A szerzetesrendek közül itt találhatók a temesvári jezsuita misszió, a kapisztrán ferencesek (1732-1779) és a salvatoriánus ferencesek (1716-1806) iratai, valamint a belgrádi irgalmasrendiekkel folytatott levelezés. (Az idevágó adatközléseket, irodalmat itt terjedelmi okokból mellőzzük. ) Csanádi székeskáptalan Csanádi székeskáptalan (capitulum ecclesiae Chanadiensis S. Georgii) hiteleshelyi és magánlevéltára (Timisoara, Temesvár). A káptalan a püspökséggel egyidó's, vagyis I. István kora óta fennállt. Középkori székhelyéről, a Maros melletti Csanád mezőVárosban, a XVI. században eló'bb egyszer-kétszer ideiglenesen, majd nemsokára végleg el kellett menekülnie a török elöl. Középkori iratanyaga, hiteleshelyi levéltárával együtt, a török hóditás idején elpusztult, szétszóródott, illetve, ha igaz, részben Gyulafehérvárra került, egy 1604-i adat szerint, amelyet idéz Kemény József gr., Notitia historico-diplomatica archivi capituli Albensis (I. Cibinii, 1836^ 48). A török kiűzése után, 1724-ben visszaallitott káptalan a püspökséggel együtt Temesváron talált helyet, ahol hiteleshelyi működését is újra kezdte. Az újjászervezés után keletkezett, és az I. világháború után Temesváron maradt hiteleshelyi és magánlevéltár sorsáról és tartalmáról azonban nincs adatunk. A káptalan magánlevéltárának Szegeden őrzött részében csak ujabb, XX. századi iratok találhatók. - A káptalan működésének legrégibb szakaszára: Juhász Kálmán, A csanádi székeskáptalan a középkorban

, 1030-1552 (Makó 1941). Erdélyi (gyulafehérvári) püspökség Erdélyi (gyulafehérvári) püspökség levéltára (Gyulafehérvár, Álba lulia). A püspökséget még I. István alapitotta, de székhelyét I. László helyezte át Kolozsvárról Gyulafehérvárra 1093 körül. Püspöke a kalocsai érsek suffraganeusa volt. Középkori levéltára külön nem maradt. Töredékei a gyulafehérvári káptalan hiteleshelyi levéltárának anyagába keveredtek, részben talán már a reformáció és az azt követó

/ XVI. századi szekularizáció után. Tudjuk, hogy az 1658 utáni török pusztítások során feldúlták a gyulafehérvári püspöki palotát és az ott talált iratokat is többnyire elpusztították. Arról is tudunk azonban, hogy az 472