Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.
vegot nem tartalmazó etilénoxid is robbanásveszélyes lehet. A szétesési folyamatot a karbidképzésre hajlamos fémek: Cu, Ag, Mg és ezek ötvözetei iniciálhatják, ezért ezek a fémek 111. ötvözetek etilénoxid tárolására szolgáló berendezések készitésére nem használhatók. Az etilénoxid gőzök robbanását ill. szétesését a különböző inert gázok (N2, CO2, CH4, etán, propán) nagymértékben csökkentik. Inert gázokkal higitva az etilénoxid-levegő elegyet ill. a tiszta etilénoxidot, előállíthatók olyan összetételű gázelegyek, amelyek nem robbanásveszélyesek. A cseppfolyós etilénoxid szemben az etilénoxid gázzal, nem robban, de polimerizációra hajlamos; még -10 °C-on is néhány év alatt polimerizálódik. A polimerizációt vízmentes vas-, ón-, aluminiumkloridok, a tiszta vas- és aluminiumoxidok, alkálifémek hidroxidjai, fémkálium, katalizálják. Az etilénoxid háromtagú (CH2 - CH2) gyűrűje következtében igen reakcióképes elsősorban azokkal a vegyületekkel szemben, amelyek mozgékony hidrogénatomot tartalmaznak. Ilyenek: a viz, a legtöbb alkohol, az aminők, az ammónia, szerves és szervetlen savak, stb. Vizzel hidrolizálva etilénglikol keletkezik. A hidrolízis sebessége pH függő a folyamatot az OH" és a H 4 * ugyanis katalizálják - ezért a reakció sebessége erősen savanyu és erősen bázikus oldatokban gyors, semleges körüli pH tartományokban lassú. CaCl 2 vagy MgCl2 oldatban igen gyorsan CH 2 OH-CH 2 Cl-vé alakul. Ezért használják az etilénoxid gőzök elnyeletésére a CaCl2-ot. Az etilénoxid kiindulási anyaga számos nagyipari terméknek; glikolok, aldehidek, savak, észterek stb. felhasználást nyer a módosított Grignard reakcióban. Vizzel szilárd hidrátot képez, amelynek olvadáspontja +10°C. A hidrátképzodés az etilénoxid továbbítására szolgáló csővezetékekben, ha azok vizet tartalmaznak, veszélyes lehet. Az etilénoxid gáz nagy előnye, hogy nem korrodeál, nagy reakcióképessége ellenére szobahőmérsékleten számos anyagot nem támad meg. Ilyenek: bó'r, gyapjú, vatta," műselyem, hernyóselyem, filc, nylon, papir, a műanyagok nagy része, fa, szalma, gumi, linóleum, celofán. Ezek az anyagok etilénoxid gázzal fertotlenithetok. A folyékony etilénoxid agresszivabb, mint a gáz és az eló'bb felsorolt anyagok közül többet károsíthat. Az etilénoxid élettani hatása Az etilénoxid 1 s %-nál töményebb oldatban a bor felületén égést okoz. A gáz alakú etilénoxidot az emberi szervezet 1 mg/l koncentrációban legfeljebb 60 percig viseli el. 100-200 mg/l belégzése azonnali halált okoz. A munkahely légterében legfeljebb 0, 1-0, 2 mg/l engedhető meg. A tapasztalatok szerint 20 mg/l koncentrációjú levegő belégzése után néhány másodperc múlva már intenziv ingerlékenység figyelmeztet a veszélyre. Tartósan kis koncentráció esetén hosszabb ideig tartó be449
