Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.

légzésnél sem jelentkezik ingerhatás, mivel a nervus olfactorius többé már nem reagál. így semmiféle figyelmeztető jel nincs a továbbiakban. Ezért a munkahelyen a túlzott óvatosság teljes mértékben indokolt. A mérgezés általános tünetei: rosszullét, fejfájás. Mint emiitettük, az etilénoxid borgyulladást okozhat, de a túlérzékenység kifejlődéséig három hét lappangási ido is eltelhet. A gázzal szennyezett munkahely levegője kötohártyagyulladást is okoz. Az etilénoxid mérgező hatása az etilénglikolhoz képest 27-szer nagyobb. Az etilénoxid a baktériumok spórás és vegetativ formáit egyforma hatásfokkal pusztitja el, ami az egyéb sterilizáló anyagokkal szemben igen előnyös tulajdonsága. A régebben használatos kémiai csiraölo anyagok virusokkal szemben hatástalanok voltak, a cseppfolyós etilénoxid viszont virusok inaktiválására is alkalmas. Az etilénoxid mikroorganizmusokat elöló' hatása még nem teljesen tisztázott. Régebben az etilénglikol képződésének tulajdonitották a hatást, de az etilénglikol kisebb baktericid hatással rendelkezik, mint az etilénoxid, ezért ezt a feltevést el kellett vetni. Ujabb vizsgálatok szerint az etilénoxid proteinekkel valószinüleg ugy reagál, hogy elsősorban a karboxil-csoportok egy része észterezodik. Az organizmusok könnyebben pusztulnak el laza szerkezetű anyagokon (szövet, papir), mint tömör tárgyakon. Az etilénoxid baktériumölő hatást vákuumos vagy normál nyomáson csak megfelelő relativ páratartalom mellett tudja kifejteni, nyomás alatti sterilezésnél a relativ páratartalom nem játszik különösebb szerepet, de ha a sterilizálandó anyag száraz, vagy nedvességtartalma 5% alatt van, a baktériumölő hatás csökken. Virus inaktiválása esetén az etilénoxid permet akkor hatásos, ha a relativ nedvességtartalom 25-32% körül van, ezt viz befecskendezésével lehet elérni. A tapasztalatok szerint az etilénoxid koncentráció és a hőmérséklet növekedésével a sterilező hatás növekszik, igy a sterilizálási ido csökkenthető. Az irodalom szerint a legellenállóbb B. globigii spórák 25 C°-on 884 g/m^ etilénoxid koncentráció esetén 2-4 óra alatt elpusztulnak, 88 g/m3 koncentráció .esetén ugyanilyen hőmérsékleten a spórák elpusztitásához 10-24 óra szükséges. Arra vonatkozóan, hogy az etilénoxid gáz papir, vagy textilia kötegeken mennyi ido alatt hatol keresztül, nincsenek adatok. A fentebb elmondottak alapján az etilénoxiddal való sterilezés előnyei: 1. a baktericid hatás spórás és vegetativ formák esetében egyaránt nagymértékű, 2. anyagkárositó hatása gázállapotban igen csekély. Az etilénoxiddal történő sterilezés hátrányai: 1. tüz- és robbanásveszély, 2. az emberi szervezetre már igen kis koncentrációban mérgező, 3. sterilezés után - igen csekély mennyiségekben ugyan - a sterilezett anyag felületén, pórusaiban maradhat, ami csak hosszabb idejű szelló'ztetéssel távolitható el. 450