Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.

kritikus hőmérséklet kritikus nyomás párolgáshő olvadáshő fajhő (Cp 34°C-on 1 atm. nyomáson) abszolút viszkozitás (0°-on) törésmutató (nfy) gyulladási hőmérséklet levegőben (1 atm. gozállapotban) öngyulladási hőmérséklet (1 atm. gozállapotban) égéshő bomlási ho (CO és Cl^-re) Vizre vonatkoztatott relativ sűrűség (10°C-on folyékony állapotba) dielektromos állandó (-10°C-on) 192 °C 49, 1 atm. 138, 5 cal/g 26, 06 cal/g 0,68 cal/g/°C 0, 32 cP 1, 359 429 °C 571 °C 308, 7 kcal/mól 20 kcal/mól 0,8824 13.9 Az etilénoxid gőznyomásának a hőmérséklettel való változását a VII. táblázat mutatja: VII. táblázat Hőmérséklet, °C Nyomás, atm. •20 20 23 30, 7 38, 9 40 46, 2 49 61, 5 70 0, 3 1, 50 1, 52 1,95 2,60 2,90 3, 35 3, 59 5, 17 6, 52 Az etilénoxid kémiai sajátságai Az etilénoxid goz levegővel robbanó elegyet képez (a robbanás nyilt láng, izzó tárgy vagy szikra hatására bekövetkezhet). Az etilénoxid nagy dielektromos állandója következtében feltöltődést eredményez, ami elektromos szikrát hozhat létre, ezért az etilénoxid tárolására és továbbtartására használt tartályokat és vezetékeket földeni kell. Különböző szenek - amelyek a levegó't adszorbeálják és bizonyos körülmények között izzásba jöhetnek -, iniciálhatják az etilénoxid robbanását. Az etilénoxid gó'z magasabb hőmérsékleten szétesik (fó'ként CO és Cilire), ez a folyamat robbanásszerűen is bekövetkezhet, ezért a tiszta le448