Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.

500 g/m

3 etilénoxid tartalmú gázelegy hasonló módon való kiszelloztetése során sem tüz, sem robbanásveszély nem áll fenn

. Az 1000 g/m

3 etilénoxid tartalmú gázelegy kiszelloztetését széndioxiddal javasoljuk elvégezni. 4. Az 1 atm. végnyomásu 1000 g/m

3 és 500 g/m

3 etilénoxidot tartalmazó gázelegy levegővel való kiszelloztetése során veszélyes robbanó elegy keletkezik

. Az ilyen gázelegy használata esetén a kiszelló'ztetést csak széndioxiddal szabad elvégezni. 5. Folyamatos üzemeltetés esetén, amikor az első kamrában lévő 1000 g/m

3 4, 2 atm. nyomású gázelegyet a második kamrába vezetik, oly módon, hogy ez utóbbit - amely levegőt tartalmaz - először 20 Hgmm-re leszivatják, majd a két kamra összenyitásával a nyomást kiegyenlítik, és a 4, 2 atm. végnyomást a második kamrában ugy állítják be, hogy az első kamrából a nyomás kiegyenlítése után visszamaradt gázelegyet kompresszorral átnyomják, addig, amig az első kamrában a nyomás kb. 100 Hgmm lesz. Az átvezetés első lépésében amikor a 20 Hgmm nyomású levegőt tartalmazó második kamrába a gázelegy átáramlik, és ennek során hígul, robbanásveszélyes összetétel jön létre

. (II. táblázat. ) A robbanásveszély elkerülése céljából a két kamra összenyitása előtt a 20 Hgmm-re leszívott második kamrát 60-80 Hgmm nyomásra széndioxiddal javasoljuk feltölteni. 6. Az első kamrában visszamaradt 100 Hgmm nyomású gázelegy levegővel való kiszelloztetése során ugyancsak robbanásveszélyes gázelegy jön létre. A robbanásveszély elkerülése céljából a levegővel való kiszelloztetés előtt a 100 Hgmm-re leszívott első kamrát 300-450 Hgmm nyomásra széndioxiddal célszerű feltölteni. Ezután a levegővel való kiszelloztetés biztonságosan elvégezhető. -(III. táblázat.) O 7. Az 500 g/m etilénoxid tartalmú 4, 2 atm. nyomású gázelegy esetében végzett folyamatos üzemeltetési müveletek (atvezetes-kiszelloztetes) során (az 5-6. pontokban leírtak szerint végezve azt) tüz- és robbanásveszélyes gázelegy nem jön létre

. Ez esetben az átvezetés ill. a kiszelloztetés előtt széndioxid adagolása nem szükséges. 8. Az 1000 g/m

3 és az 500 g/m

3 etilénoxid tart

almú 1; 2 és 3 atm, vegnyoma.su gázelegyek hasznalatakor a folyamatos üzemi müveletek átvezetés-kiszelloztetés - során széles nyomás intervallumban robbanásveszélyes gázelegyek jönnek létre (IV. -V. táblázat). A robbanás veszély megszüntetéséhez nagyobb mennyiségű széndioxid szükséges, mint a 4, 2 atm. végnyomásu gázzal való folyamatos üzemi müveleteknél. 9. Az átvezQtés-kiszelloztetési müveletet 20-30 ciklusnál többször nem javasoljuk ismételni, mert a levegőVel való többszöri hígulás során robbanásveszélyes elegy jöhet létre. 446