Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos (II.) / 399–425. o.

kb. feldolgozottnak venni. Regestrájuk azonban a Szabó Károly félén kivül (1889. ) nincs s igy ismertetésük nézőpontjából az egész anyagot át kell tekinteni. Mar most ez kb 40 kisebb-nagyobb családi levéltárnál annyi időt kivan hogy márciusra lehetetlen volna elvégezni még akkor is, ha semmi egyéb dolgom nem lenne. De itt most kévésünknek kell végezni azt a sokat amit eddig sokan se végeztek. A levéltárban egyedül vagyok, s ha megirom, hogy közel félmilliós anyagnál minden szolgálatot én végzek, azzal már itteni elfoglaltatásom körvonalait is eléggé megirtam. A kutatók legtöbbje ugyan főleg genealógus, de közte sok diletáns és ezek az ismert nyűgök vagy irányitani kell okét s akkor hamarább készek, - de az idó'met megeszik, - vagy ha nem segitek nekik, akár itt heteinek és a sok laikus, sületlen kérdezősködéssel agyon ölnek. En itt sok száz ember balekja voltam s részben vagyok. Megszokták hogy tőlem kérdezzenek s rengeteg jobbra érdemes idomét elrabolják. De ez nem csak a szakom terén van igy. Nem tudok dolgozni a sok kerdezősködestől és levélirástól. A mi levéltáraink közül a kétféle Bánffy levéltár együtt legalább 100 000 darab. A Kornis, Teleki, Mikó 50 000 körül járnak, a Wesselényi, Toldalagi, Kuun, gr. Lázár 10-20 000 darabot tartalmaznak. A Wass, Kemény Pál, Jósika, Lázár, Bornemisza, Sennyei 5-10 000 között, a P. Horváth-Suky, Esterházy, Macskássy, gr. Nemes, Szentkereszti 2-5000 közt állanak. A kisebb családi levéltárak közül is a Berzentzey és Pálffy felül vannak 2000 en, vagy elérik ezt a számot. Már most ezek közül teljes, rendszeres, áttekintő ismertető feldolgozása tulajdonkép egyetlen egynek sincs. Mert a Toldalagi, a Gyulay-Kuun levéltárnak a Századokban, a Tört, Társulat vidéki kirándulásai alkalmával megjelent futó ismertetései nem rendszeres munkálatok. Ilyen van még másról is. A Bálintithltrról én is irtam mikor beadták, de napilapnak s a nagyközönségnek. Még ez tán mégis a legkimeritó'bb és rendszeresebb ismertetés. Néhányról mint a Suky, a Teleki és a Henter Levéltárról szintén irtam volt a hirlapokban futólagos ismertetéseket. A többségről azonban nincs. Igy mindent elölről kell jóformán kezdeni, nagyjából mindent átfutni, jegyzetelni s feldolgozni. Erre pedig két hónap nem elég, legalább nekem, aki inkább lassú munkás vagyok mikor irok és meg kell rágnom a tollat - ugy érzem, hogy nem elég. A nekem kijelölt többi anyagból az Unitárius Egyházközönség levéltárát jól ismerem, s azt pár nap alatt meg is Írhatnám. Ellenben a Jósika féle hitbizományi levéltárban mindössze kétszer voltam 1-2 órát. Ezt Szádeczky Béla kezdte volt rendezni, de abban maradt s 1919-21 ben az öreg Jósika Samu hónapokat töltött benne a forradalom utáni rettenetes lélekölő' válságos időnk hónapjaiban. Tudom, hogy rendezett is, de munkája természetét nem ismerem. Az a levéltár fűtetlen helyen van a főtéri Jósika házban. Tavasz előtt ott nem lehet dolgozni. Az engedélyt megkapom reá, ha kérem, de csak április után lehet ott csinálni valamit. A Dániel levéltárban én nem jártam. Nekem az öreg Dániel Gábor báró elküldte volt a levéltár egy pár csomóját, mikor az oklevéltáruk pótlék kötetét szerkesztettem. Tudom, hogy 1916 ban rongálás érte. Mi van meg belőle? - nem tudom. A háborúnak és a for420