Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos (II.) / 399–425. o.

telik az ido s távolról sem vagyok többé az, aki akkor minden fáradságra vállalkozni akartam s mertem egy szép célért, mely végre is álom maradt. Majd 25 év múlva, mikor már a romok lesznek mindabból mit teljes szépségében tehettünk volna magunkévá, lehet hogy szerencsésebb emberek erre is sort keritenek. Hol leszek én már akkor? De hol lesz annak is nagy része, amit én itt még könnyű szerrel össze tudtam volna gyűjteni? De engem tulnyomólag nem arra használtak föl, amire leghasználhatóbb voltam. Eletem jó részét hagyták jólétben éló' emberek tengodésben eltelni s igy az nagyobb eredmények nélkül is fog elmerülni az örök feledésbe. Most már sok minden késő. Itt én csak robotos vagyok. Helyzetem, jövőm bizonytalan s napról napra élek. Elfárasztottak az élet küzdelmei s lever minden szebb tervről a kilátástalanság. Bár másoknak használhatnék. Nagyon messzire eltértem tárgyamtól, a Méltóságos Asszony kérdéseire tartozó választól. Bocsánat e kitérésért. Most hogy látom, mennyi nem tartozik arra az ügyre, melyben Méltóságos Asszony kérdéseket intézett hozzám, szinte szégyellem nagy kitérésemet. De viszont nem bánom, hogy megírtam, Lássa valaki legalább, hogy itt mily kicsinységeken múlt el sok szép dolog. A kérdésekhez visszatérve, Bethlen Miklós kancellártól második (nem első!) feleségéhez Rhédey Júliához irott leveleinkről referálok. Eló're bocsátom, hogy a levelezésük s ugy látszik ez ág levéltárának jó része Vajdakamaráson a múlt század második felében gondozatlanság miatt elpusztult. Nekünk törzsgyüjteményünkben özv. gr. Bethlen Jánosné adományából s később Szabó Samu kolozsvári ref. tanár hagyatékából valók az összes olyan leveleink, melyek Bethlen Miklós és Rhédey Júlia levelezéséhez tartoznak. Ezeket azonban Méltóságos Asszony már aligha le nem másoltatta, mert mindeniken másolásjelzés van. Kelet szerint fölsorolom az összest. . . . Mind a törzsgyüjteményben vannak s azt hiszem, hogy Biás másolhatta le talán, mert innen ki voltak kölcsönözve. Rhédey Júliának itt, gyűjteményünkben, láttam valami régi magyar himzésrajzait. Lehet, hogy nem o rajzolta, de az övéi voltak. Neve sajátkezüleg van rajtuk. Egyik mintára föl volt jegyezve, hogy azt varratták a Teleki Sándor (veje)jegykeszkenó'jére. E pillanatban nem tudom, hogy e rajzok a gyűjteményben hol vannak, de megkerülnek. Ide br. Radák Istvánné Rhédey Klára grófnő' adományából még az EME alapításakor kerültek be. Gr. Csáki Kata Mennyei oltalom cimü könyve nekünk a Mennyei ügyekezet c. könyvevei egybekötve 1842 i kolozsvári II. kiadásban van meg csak 35527 sz. alatt. Megvan az Ájtatosság kalauzának 1781 -i kolozsvári kiadása is 8° 91 lapon 166341 szám alatt. Az Írónőnek olajfestésü képe megvan 1776 ból br. Jósika Sámuel tulajdonában itt Kolozsvárt. Ugyanitt a hitbizományi levéltárban tőle és róla kétségtelenül vannak levelek. Az öreg kegyelmes ur jól tudja, hogy ez az elődje iróno volt. Mikor 1920 július elején a képeket megnéztem s följegyeztem egy papirosszeletre, o figyelmeztetett arra, hogy ez az iróno Csáky Kata volt. Gr. Teleki Mária gr. Rhédey Adámné prédikáció fordításai az Erd. Múzeum Könyvtarában 53695 és 696 sz. alatt két példányban is megvannak. TÓle csak a gr. Mikó és Rhédey levéltárban 30 drb levelünk van 1798 - 1802 között keltezve. A nyáron heteket töltöttem Dobokán abban az udvarházban, 416