Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos (II.) / 399–425. o.

értelemben vett politikai és művelődéstörténeti iratoknak volt becsülete és, hogy a gyűjtemények helyszükséggel küszködtek. Nem kétséges az sem, hogy 1907-re a családok egykor féltett kincse - a jogot biztosító levéltár értéke - devalválódott és sokszor valóban csak a megszokás őrizte, vagy a rangkórság vigyázta, a múlt anyagi értékét veszített, irott emlékeit. Ilyen körülmények között a közönytol lépés sem volt a pusztulásig, s máris gyújtós gyanánt hamvadtak el az "ócska" levelek. "Ne nézzük többé ezt közönnyel, - tétlenül. Mentsünk meg és gyűjtsünk össze mindent amit lehet. "(9) - kiáltotta elkeseredetten Kelemen Lajos és máris sorolta a példamutatókat: "Kolozs vármegye már 1903-ban példát mutatott. . . Juhos József, Poszler József és Kari Ferencz - a régi kincstári levéltár kiselejtezett iratait csomagoló papírnak vette meg árverésen - szívesen megengedték a vásárolt anyagból a válogatást, beleegyeztek, hogy a kiválasztott anyagot a Múzeum levéltára részben megfelelő' csomagoló papirossal cserélje ki. . . " (10) stb. Kelemen Lajos segitó'i lelkes tanárjelöltek, adományozók, letéteményezok s az irott források neves és névtelen tisztelői voltak. A sikerek, eredmények láttán azonban joggal bizakodott és biztatott másokat. "A gyűjtés maga csak kezdete a munkának. Rendre minden feldolgozás alá jut, rendszerezodik s a kutatók használatára áll. Közérdekű része kiadás alá kerül és megsokszorozva jut vissza a müveit közönség kezébe. " - irta lelkes reménységgel a Genealógiai Füzetek hasábjain. (11) 1912-re a szerencsés agitáció sikereként közel ötven erdélyi, családi levéltár került a kolozsvári közgyűjtemény birtokába, az iratanyag számra meghaladta a negyedmilliót és az akkor uj Egyetemi Könyvtár második emeletét csaknem teljesen megtöltötte. (12) Ekkor került örök letétként az Erdélyi Múzeumba a gönczruszkai Kornisok, a tinkovai Matskássyak és a sepsiszentiványi Henterek, kelementelki családi levéltára - az előbbinek törzsanyaga 126 dobozban köztük 38 db eredeti mohácselotti oklevél, gazdag köz-, és művelődéstörténeti dokumentumokkal. A Kornis levéltár közérdekű iratait Veress Endre adta ki Erdélyi Történeti Forrásaiban. (13) Ez ido szerint nem vállalkozhattunk arra, hogy életmüvét, felkutatott leveleinek adatai segítségével, rekonstruáljuk, arra azonban igen, hogy részmunkákkal, Kelemen Lajos leveleinek alkalmankénti közzétételével, hozzájáruljunk példamutató életmüve jelentősebb állomásainak megismertetéséhez. Bántónak érezzük ugyanis, hogy a róla megjelent Írások csaknem mindegyike azzal kezdi mondanivalóját, hogy a szintézis elmaradt ugyan de, a sok apró mozaikból, résztanulmányokból álló torzó ennyit, meg annyit ér. Magam is irtam Kelemen Lajos ambicióiról(14) és arról, hogy ezek megtörésében milyen - eddig nem minden vonatkozásában tisztázott - szerepet játszottak a körülmények és szűkebb környezete. Világszerény emberséggel élt és ahogy azt Mikó Imre irodalomtörténész, Kelemen Lajos tanítványa, hive és barátja irta, tanítványainak szívügye, szellemi javainak feljegyzése - gyorsírói segítség és magnetofonszalag igénybevétele dacára - kevés sikerrel járt. Halálakor valóban kincsekkel rakott nehéz gálya süllyedt el. (15) Ma csak feltételezzük, hogy a vele sirba szállt, több ezer meg nem irt könyvoldal azért nem jelent meg végülis nyomtatásban, mert adatait a mindent tudó le401