Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

a méneket leginkább fertőző betegségek (tenyészbénaság, takonykór) miatt kellett kiselejtezni, bár "kimustrálásra" kerültek az idős mének is. A ménvizsgálatokat a járásonként alakitott ménvizsgáló bizottságok és a törvényhatóságonként szervezett ménfelülvizsgáló bizottságok végezték. A járási ménvizsgáló bizottságok szavazati joggal rendelkező tagjai között ott volt a járási állami állatorvos és a ménfelül vizsgáló bizottság tagjai sorában ugyancsak helyet foglalt a törvényhatósági állatorvos, vagy helyettese. A ménfelülvizsgáló bizottságnak nem lehetett tagja az, aki a felülvizsgálat alá utalt mén első' vizsgálatánál már közreműködött a ménvizsgáló bizottságban. A ménvizsgáló bizottságnak két előadója volt: a mének tenyésztésre való alkalmassága szempontjából a lótenyésztési felügyelőség vezetője, állategészségügyi szempontból pedig a járási állatorvos. Ugyanigy a ménfelülvizsgáló bizottságnál: a mének tenyésztésre való alkalmasságának megitélése szempontjából a felülvizsgáló bizottság előadója a kerületi lótenyésztési felügyelőség vezetője, állategészségügyi szempontból a törvényhatósági állami állatorvos. A ménvizsgáló és ménfelül vizsgáló bizottságok jegyzőkönyveit a bizottságok állatorvos tagjainak is alá kellett irniok. A községek lóállományának tenyésztési célból történt tavaszi haszonállatvizsgálatain az illetékes állami lótenyésztési felügyelőség kiküldöttjének is részt kellett vennie. Ezért a törvényhatósági állatorvos a tavaszi haszonállatvizsgálatok megtartására vonatkozó utitervet az illetékes állami lótenyésztési felügyelőséggel egyetértésben készitette el. (32) A ménvizsgáló bizottság döntött a magántulajdonban levő mének alkalmasságáról is. Ha a bizottság a mén ivartalanitását rendelte el, a járási ménvizsgáló bizottság döntése ellen fellebbezni lehetett az alispánhoz, illetve a megyei ménfelülvizsgáló bizottsághoz (4 3 000/1947. F. M. sz. r. ). A megtartott ménfelülvizsgálat során ez megsemmisíthette a járási ménvizsgáló bizottság határozatát és elrendelhette a mén továbbtartásra jogositó igazolványának a kiadását. Ha a mént továbbra is alkalmasnak találta a ménfelülvizsgáló bizottság, a ménvizsgálat a tulajdonosnak nem került semmi költségébe, sőt a postatakarékpénztári csekkszámlán befizetett fellebbezési óvadékot is visszakapta. Ha azonban a felülvizsgálat során is alkalmatlannak bizonyult a mén, a megyei ménfelülvizsgáló bizottság helybehagyta a járási ménvizsgáló bizottság határozatát, a kérdéses mént a köztenyészetből kizárta és elrendelte az ivartalanitását. Az utóbbi esetben a felülvizsgálati eljárás költségeit a mén tulajdonosának kellett megfizetnie. Létrehozták a megyékben a Törvényhatósági Lótenyésztési Bizottságot is, amelynek szintén tagja volt az állami lótenyésztési felügyeló'ség vezetője és a törvényhatósági állatorvos. Állategészségügyi szempontból a törvényhatósági állatorvos volt a bizottság állategészségügyi előadója. A törvényhatósági lótenyésztési bizottságnak voltak állattenyésztési és állategészségügyi feladatai. Állategészségügyi szem332