Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

ságoknak kellett ellenőrizni. Azt, hogy valamely állat a tenyésztésre, szaporitásra alkalmatlan, a tulajdonosnak a lakhelye szerint illetékes vármegyei állattenyésztő egyesület és a törvényhatósági állatorvos együttesen kiállitott bizonyitványával kellett igazolnia. Ha valaki a tenyészállatát nem akarta tenyésztésben tartani, más tenyésztőnek kellett tenyésztésre és tartásra használatba adni. Hogy a tulajdonos az állatát tenyésztésben tartja-e, illetve szaporitásra felhasznál ja-e, a földmüvelés ügyi miniszter a községi elöljáróság (városokban a polgármester, thj. városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság), vagy a hatósági állatorvos, vagy pedig a gazdasági felügyelő által bármikor ellenőriztethette. De még a kisállatok és a baromfiak tenyésztésénél is a földmüvelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó Országos Kisállattenyésztő Tanácson és a helyi különböző kisállattenyésztő egyesületeken és társulásokon kivül fontos szerepük volt a helyhatósági állatorvosoknak. A földmüvelés ügyi miniszter a 130 501/1948. II. 2. F.M. sz. körrendeletével tenyészirányokat és tenyészkörzeteket állitott fel a lótenyésztés vonatkozásában. A tenyészkörzetek kijelölését azonban megelőzte az ország egész lóállományának fajta és egészségi alkalmasság szerinti számbavétele. A minőségi és fajtamegoszlást országos törzskönyvezés alapján állapitották meg. A földmüvelés ügyi miniszter elrendelte, hogy megyénként milyen fajtájú lovakat kell tenyészteni, vagyis milyen fajta legyen a kancaállomány. Baranya megyében hidegvérű, nehéz lovakat kellett tartani, - a mohácsi járás kivételével, ahol a "nóniusz" volt a tenyészirány. (30) Hogy az állatorvosok milyen fontos szerepet vittek az állattenyésztésben, mutatja, hogy a lófedeztetés módját is állatorvosi kísérletre változtatták meg a lótenyésztők. A lószaporitásnál az volt a hagyományos módszer, hogy a kancalovat az első fedeztetés után kilenc nappal uj fedeztetési próbára vitték és ebből állapitották meg, hogy az első' fedeztetés sikerrel járt-e. Az állatorvosok ezzel szemben megállapították, hogy a kancák sárlása nem kilenc, hanem 21 napos időközben következik be, illetve ismétlődik. Némely anyalónál ez 2-3 nappal korábban, másiknál ugyanennyivel később is előfordulhat, tehát változó módon, 18-24 naponként ismétlődik a sárlás. Ennek az állatorvosi megállapításnak megfelelően a Baranya megyei th. állatorvos is körlevelet adott ki valamennyi járási állatorvoshoz, hogy a kancák fedeztetésénél a kilenc napos próbáltatási rendszert meg kell szüntetni és helyette a 18-24 napos próbáitatást kell a fedeztetésnél bevezetni. (31) A földmüvelés ügyi minisztérium rendeletei értelmében mind az állami, mind a magánméneket évenként egyszer hatóságilag meg kellett vizsgálni. A rendes ménvizsgálatokat rendszerint ősszel tartották, tavasszal pedig a pótvizsgálatokat. A törvényhatóság első tisztviselője rendkívüli ménvizsgálatokat is elrendelhetett. A hatósági állatorvosoknak fontos szerepük volt a ménvizsgáló bizottságok munkájában, hiszen 331