Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmeket - amennyiben ezeket a földmüvelés ügyi miniszterhez nyújtották be - a miniszter áttette a Gyógyszervegyészeti Kutató Bizottsághoz és a bizottság intézkedett ezek­nek a gyógyszereknek az eloallitasaról. Ha a Szerves- és Gyógyszer­vegyipari Központ, vagy az Állami Gyógyszervegyészeti Üzem kérte a gyógyszerek előállításának engedélyezését, ezek kérelmüket közvetle­nül is a Gyógyszervegyészeti Kutatási Bizottság elé terjeszthették. Az állatgyógyászatot támogatták, az állategészségügyi hatóságoknak az állatbetegségek elleni küzdelmét segítették a megyében létesített ál­lategészségügyi intézmények is. Utaltunk már arra, hogy amikor a ka­posvári kerületi állategészségügyi felügyelőséget megszüntették, a volt kerületi állategészségügyi felügyelőt a kaposvári állatkórház igazgató­jává nevezték ki. Pécsett pedig 1948-ban vármegyei állategé szségügyi vizsgálóállomás létesítésére került sor. A Baranya megyei vizsgálóállomás felállítását a földmüvelés ügyi miniszter a 109 860/1947. sz. és a 162 636/1948. sz. leiratával ren­delte el. A törvényhatósági állatorvos 1948. júliusban tett jelentést a földmüvelés ügyi miniszterhez a vizsgálóállomás szervezéséről és az állomás részére szükséges állatorvosi műszerek beszerzéséről. Elő­irányozták az állomás dologi kiadásait. A vizsgálóállomás vezetőjéül egy állatorvost jelöltek ki, akinek lakásul rendelkezésre bocsátottak egy önálló nagyobb épületet a pécsi közvágóhíd területén. Ugyanebben az épületben jelölték ki a vizsgálóállomás helyét a szükséges labora­tóriummal. (29) Mesterséges termékenyítés; állatorvosok a tenyész­tés szolgalatában A hatósági állatorvosok az állatbetegségek megelőzésével és a be­teg állatok gyógyításával fontos támaszai voltak az állattenyésztésnek, de segítették az állattenyésztők munkáját azzal is, hogy állatorvosi vélemény alapján kerültek kiválasztásra a továbbtenyésztésre alkalmas egészséges egyedek. Amikor a felszabadulás után a földmüvelésügyi miniszter az állat­tenyésztés fellendítése céljából megtiltotta a továbbtenyésztésre alkal­mas állatok ivartalanitását (120 190/1945. F. M. sz. r. ), csak a várme­gyei gazdasági felügyelőség és a törvényhatósági állatorvos együttes véleményének meghallgatása után lehetett akár him-, akár nó'ivaru ál­latot ivartalanitani. Egy másik rendeletében (61 500/1946. F. M. sz. r. ) a földmüvelés­ügyi miniszter ugyancsak az ország állatállománya szaporításának elő­mozdítása céljából azt rendelte el, hogy minden tenyésztésre alkalmas him- és nó'ivaru lovat, szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét a tu­lajdonos tartozik tenyésztésre, szaporításra használni. Hogy valaki te­nyésztésre használja-e a tulajdonában levő állatokat, ezt a helyi ható­330

Next

/
Thumbnails
Contents