Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

müvelésügyi miniszter. A tanács feladata a földmüvelésügyi miniszter felhivására a szakvéleményadás és javaslattétel az állategészségügyi igazgatási, szervezeti és állatgyógyászati kérdésekben. A tanácsnak 10 rendes és 10 rendkivüli tagja van, akiket a földmüvelés ügyi miniszter nevez ki. A tanács elnökét a tagok választják, de tisztségében a földmüvelés ügyi miniszter erositi meg. Hivatalból rendes tagjai még a földmüvelés ügyi minisztérium állategészségügyi főosztályának és állattenyésztési főosztályának a vezetői, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója, s az állatorvosok szakszervezetének elnöke. A tanács ügyviteli rendjét maga állapítja meg. Személyi és dologi kiadásainak fedezéséről a földmüvelés ügyi miniszter gondoskodik. Az Országos Állategészségügyi Tanácsnak szakvéleményezo szerepe volt az uj állatorvosi gyógyitó eljárások és a gyógyszerek eló'állitására vonatkozó szabadalmazások ügyében, továbbá szakértői véleményt adott birósági megkeresésekre. A szakvéleményadások dijazását a földmüvelésügyi miniszter állapitotta meg. Az állatorvosok képzése tekintetében nagy szolgálatokat tett a magyar állategészségügynek az Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara. Az ifjú állatorvos nemzedék képzése mellett ennek professzorai és tanszemélyzete tudományos kutatásokkal segitették a gyakorlati állatgyógyászatot. Olykor igénybe kellett venni az állatgyógyászatnak az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet állategészségügyi osztályának a segitséget is. Ez történt a brucellózis vagy fertőző elvetélés esetében, amikor a betegséget klinikai vizsgálattal sem lehetett megállapítani. Ebben az esetben a hatósági állatorvosnak az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetbe kellett megfelelő vizsgálati anyagot küldeni. Innen kapta meg az állategészségügyi hatóság a vizsgálat eredményét és ennek megfelelően kellett azután az állatorvosnak a szükséges gyógymódot alkalmazni. A brucellózis, vagy Bang-féle betegség (fertó'zo elvetélés) főleg a szarvasmarháknál és a sertéseknél szokott fellépni. A betegség megállapításakor az állatorvosnak intézkednie kellett a beteg állat elkülönitéséról és a legeló'rol való eltiltásáról. A brucellózisban megbetegedett bikákat és kanokat ki kellett heréltetni. Ha a betegség a kondákba kijáró anyakocák között lépett fel, a helyi állategészségügyi hatóság köteles volt három hónapra eltiltani a kanoknak a közös legelőre való kihajtását. Az elkülönitett állatok körül a személyek forgolódását korlátozni kellett, mivel ezt a betegséget az ember is megkaphatja. Külön gondozó eszközöket kellett a beteg állatoknál használni és gondoskodni kellett azok fertőtlenítéséről. Csak állatorvos adhatott engedélyt az ilyen állatok vágóhidi levágására, vagy tejének felhasználására. (28) Az állatgyógyászatban használatos gyógyszerkülönlegességek, tápporok, bakteriológiai jellegű oltó- és kórjelzo anyagok eló'állitására és 329