Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

(17 500/1895. F.M.sz. r. ) Ez tehát mintegy előfutára volt az 1900. évi XVII. te. alapján szervezett állategészségügyi hivataloknak. A győri állategészségügyi hivatal később valószinüleg megszün*, mert a felszabadulás után, 1946-ban a földmüvelésügyi miniszter Pilis, Dombóvár és Győr székhellyel, (20) majd pedig 1948-ban Szeged thj. városban (21) létesitett ujabb állategészségügyi hivatalokat. A pilisi állami állategészségügyi hivatal illetékessége és felügyelete a pilisi sertéshizlaló telep, a győrié a győri sertéshizlaló telep, a dombóvárié pedig a dombóvári sertéshizlaló telep egész területére terjedt ki. A szegedi állami állategészségügyi hivatal alá a szegedi sertéshizlaló telep tartozott. A felszabadulás után szervezett állami állategészségügyi hivatalok felügyelete alá tartozó sertéshizlalótelepek rendtartása tekintetében továbbra is az 1928: XIX. te. végrehajtásáról kiadott 100.000/1-932. F. M. sz. rendelet 130-139. §-aiban foglalt rendelkezések voltak az irányadók. Amikor a földmüvelés ügyi miniszter 1945-ben kiadott egyik rendeletében megállapította, hogy a veszettség elleni oltóanyag termelése kapcsán beoltott, un. "virus juhok" húsa nem tekinthető fertőzöttnek és közfogyasztásra felhasználható, a közfogyasztásra való alkalmasság szempontjából történó' vizsgálatot a kó'bányai állami állategészségügyi hivatalra bizta. (22) Az állami állategészségügyi hivatalok által szedett dijak összegét a földmüvelésügyi miniszter a pénzromlás idején újra és újra többször is megállapította, mig végül a szilárd pénz megteremtése után kiadta a 23 500/1946. F. M. sz. rendeletét, amelyben most már végérvényesen megszabta az állategészségügyi hivatal által forint értékben szedendő dijakat. (23) Ezeket a rendeleteket, amelyek az állategészségügyi hivatalok által szedett dijakra vonatkoztak, a földmüvelés ügyi miniszter mindig a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adta ki. Állami belépő állomások Már a keleti marhavész elleni intézkedésekről kibocsátott 1874. évi XX. te. ugy rendelkezett, hogy a külföldről behozott szarvasmarhákat a határnál 10 napon keresztül állatorvosi felügyelet mellett un. vesztegállomáson kell tartani. Az állatokat csoportonként el kellett különiteni egymástól. A juhokra és kecskékre csak 24 órai megfigyelési időt szabott meg a törvénycikk. Ha az állatokon a veszteglési ido alatt az állatorvos nem vett észre lappangó betegséget, továbbkisérték a szállitmányt a legközelebbi hajó- vagy vasútállomásig, ahol az állami állatorvosok a megfigyelő' állomásokon alapos állategészségügyi vizsgálat alá vették. A törvénycikk elrendelte továbbá, hogy a határszéleken marhaköny324