Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

A dijazás aszerint történt, hogy kinek a részére milyen munkát végzett az állatorvos. Az állam javára beszedett dijakról az állatorvos köteles volt munkanaplót vezetni. A rendelet ugy intézkedett, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok az állatorvost állatfajonként, illetve az állatok kora és darabszáma szerint megállapított átalányban fizessék. Az állat ivartalanitásának diját azonban minden esetben külön kellett megtériteni. A minisztérium a rendelethez kilencféle nyomtatványmintát kapcsolt az állatorvosi dijakról, műszerkészletről, gyógyszerkülönlegességekrol, állatorvosi átalányról, az elhullott és kényszervágott állatok kimutatásáról. (18) * Állami állategészségügyi hivatalok . Az állatorvosi közszolgálat államosításáról alkotott 1900. évi XVII. te. tesz eló'ször emlitést mindjárt a bevezető részben a m. kir. (vagyis állami) állategészségügyi hivatalokról. A továbbiakban pedig ugy intézkedett a törvénycikk (26-27. §.), hogy a földmüvelés ügyi miniszter egyes nagyobb és fontosabb állathizlaló telepeken m. kir. állategészségügyi hivatalokat hozhat létre. Az állategészségügyi hivatalok vezetőit és beosztott állami állatorvosait közvetlenül a földmüvelés ügyi miniszter felügyelete alá rendelte. Az állategészségügyi hivatalok szervezetét és feladatait az 1900: XVII. te. végrehajtásáról kiadott 95.000/1900. F. M. sz, rendelet határozta meg (126-137. §-ok). A m.kir. állategészségügyi hivatalok cime mellett fel kellett tüntetni a helység nevét, ahol a hivatal működött. A földmüvelés ügyi miniszter nevezte ki a hivatal vezető állatorvosát és a beosztott állatorvosokat. Az állategészségügyi hivatal fó'nöke irányította a hivatal működését, kezelte pénztárát és számadásait, gondoskodott anyagi szükségleteinek beszerzéséről, ellátta össz.es gazdasági teendőit és a hivatal működéséről évi jelentést készitett a földmüvelés ügyi minisztériumnak. Az állatok kényszervágása esetén o állapitotta meg, hogy az állat húsa emberi fogyasztásra alkalmas-e. Az állategészségügyi hivatal vezetó'je rendelte el a saját területén szükséges fertőtlenítést. Szintén o döngött a bizonyítványok, vagy marhalevelek kiállítása felöl. Állatbetegségek esetén megtette a szükséges intézkedéseket. Intézkedései ellen a földmüvelés ügyi miniszterhez lehetett fellebbezni. Az állategészségügyi hivatal főnökének és beosztott állatorvosainak feladata volt a szükséges nyilvántartások, naplók, jegyzó'könyvek szabályszerű vezetése, marhalevelek nyilvántartása, a beérkezett, vagy elszállított állatok egészségi vizsgálata, az állatok kezelésének, gondozásának felügyelete, az összes állategészségügyi rendszabályok betartása. 322