Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Baranya Margit: Baranya megye egészségügyi szolgálata, 1945–1950 / 15–47. o.
Az 1876 • . XIV. te. jelentős alkotás, amely egységbe foglalta az egészségügy legkülönbözőbb ágait, beleértve a gyógyító ellátást is. Az állam kötelességének minősítette az egészségügyi helyzet ellenőrzését és a közegészségügyi intézkedések megtételét . Nagymértékben érvényesült a törvényben a megelőzés gondolata. Hiányossága volt, hogy az egészségügyi hatósági teendőket jogászokra, közigazgatási szervekre bízta. Ezeknek a tisztiorvos, illetve tiszti főorvos csak szakközege, akinek véleménye meghallgatandó, de intézkedési joga nincs. Az orvostartási kötelezettséggel kapcsolatban nem vette figyelembe a törvény a községek különböző teherviselési képességét. Az ingyenes orvosi ellátást csak a hatóságilag szegénynek minősítettek vékony rétege számára tette lehetővé. Igen szűkszavú a törvény iparegészségüggyel foglalkozó része. A törvény legnagyobb hiányossága azonban nem a tartalmában rejlett, hanem abban a körülményben, hogy teljes végrehajtására a kormányzat nem is gondolt. Nem biztosított pénzt a szükséges intézkedések végrehajtásához, nem töltötte be az orvosi állásokat. A belügyminisztérium csekély létszámú egészségügyi osztálya évekig csak írásban érintkezett a helyi szervekkel, és csak 1885-ben a területre is kijáró közegészségügyi felügyelők kinevezésével vált némileg szorosabbá a kapcsolat.2/ Az 1908. XXXVIII. törvény bizonyos mértékig kiküszöbölte az 1876. XIV. te. egyes hiányosságait, megjelölte a községi és körorvosok feladatait, és elrendelte, hogy törzsfizetésüket és korpótlékukat központilag az államkincstár fedezze. A fenti törvénycikken kívül, a következő törvények szabályoztak közegészségügyi teendőket: az 1886. V. te. a trachoma ellen való védekezést, az 1887. XXII. te. a himlőoltást tette szigorúbbá és hathatósabbá; az 1858. XXI. te. a kórházi, elmegyógyintézeti, községi ápolás és a fertőző betegségek ellen való védekezés költségeinek viselését szabályozta: Országos Betegápolási Alapot létesített az egyenes állami adókkal együttesen kivetett és behajtott 3, majd 5%~os betegápolási pótadóból. A kolera ellen való védekezésről adták ki a 110.000/1911. sz. belügyminiszteri rendeletet. Az 1876. XIV. te. a hatóságok feladatává tette a mentőintézmények felállítását, a mentésügy megszervezését is, mégis az államosításig - az 1919 • évi Tanácsköztársaság rövid időszakát leszámítva - egyesületi kézben volt. Az első mentő intézmény, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület 1887-ben alakult meg. Budapest nyomán vidéki városainkban sorra alakult mentőegyesületeket a felszabadulás előtt külön szervezet fogta egybe, a Vármegyék Önkéntes Mentő Egyesülete. Az egységes, központosított állami mentőszolgálat megszervezésére 1948-ban került sor.3/ 1945 előtt a mentésügynek sem kellő technikai felszerelése, sem elég orvosa nem volt. A második világháború végén a mentőszolgálat gépkocsijait is elvitték a fasiszták, tehát mindent újra kellett előteremteni. A közegészségügy gyakorlati feladatainak megoldására, a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítására, valamint a közegészségügyi hatóságok támogatására alakult meg az Országos Közegészségügyi Intézet 1927-ben. Az intézet különösen 16