Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.

dó'dő egyetemes rendelkezésével és az 1941-ben kiadásra kerü­lő Levéltári Útmutató (Szabó István: Levéltári Útmutató. Bp. 1941) közrebocsátásával került sor. Végleges és megnyugtató állapot azonban a második világháborús viszonyok miatt az egyházmegyei szintű levéltárakban nem született. Az egyházmegyei levéltárak további sorsát az egyházkerü­leti szaklevéltári felügyelet döntheti el. Egyházmegyei fiók­levéltár létesítésére az 1969. évi 27. sz. törvényerejű ren­delet, illetőleg az ennek végrehajtásáról intézkedő egyéb levéltári jogszabályok lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetnek minősül a Nagykunsági Egyházmegyei Levéltár, amelyet a művelődésügyi miniszter 95 229/1969* XVIII. sz. döntésével szaklevéltárrá nyilvánított, mivel az Egyházmegye elnöksége a Levéltár rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket biztosította. (1974-ben az Egyházke­rület elnöksége személyi változás miatt - szintén miniszteri engedéllyel - e levéltárat az Egyházkerületi Levéltár fiók­levéltárává minősítette.) A többi, hagyományos egyházi termi­nológiával jelzett iratgyűjtemény, mint levéltári anyag sem levéltárnak, sem fióklevéltárnak nem tekinthető. Ezért az egyházmegyei levéltári anyagot - a hagyományos elnevezéstől eltérően - az Egyházkerületi szaklevéltárhoz tartozó külső levéltári fondként, a szaklevéltár őrzésében levőket pedig belső fondként tartjuk nyilván. Az egyházmegyei levéltári fondok legjelentősebb iratait az egyházmegyei közgyűlések jegyzőkönyvei alkotják. Ezek a jegyzőkönyvek a 19. század második felében nyomtatásban is megjelentek. így az Alsó-Szabolcsi egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve az 1872. évtől, a Békési 1861-től, a Bihari 1870-től, a Felső Szabolcsi 1872-től, a Debreceni 1869-től, a Hevesnagykunsági 1871-től, a Nagybányai 1872-től, a Szat­mári 1873-tól nyomtatásban is kutatható. A közgyűlési jegy­zőkönyveken és iratokon, valamint az igazgatási iratokon kí­vül az egyházmegyei fondok általában tartalmazzák a kanonika vizitációk, az egyházmegyei pénztárak, a különböző egyház­megyei és egyházközségi joghatóság alá tartozó iskolák ira­tait, és az egyházmegyei tisztségviselők ügyviteléből szár­mazó és az egyházközségek életére vonatkozó iratokat. Egyházmegyei Egyházkerületi"" Egyházmegyék neve kezelésben levő kezelésben levő legrégibb irat- legrégibb irat­_ anyag anyag _ Berettyóérmelléki 1833 Békési 1 ( Bihari 1933 1809 Csongrádi I696 Hajdúvidéki 1771 1885 Debreceni 1874 1615 Felsőszabolcsi 1596 Középszabolcsi 1909 Nagykárolyi 1602 Nagykunsági 1691 Nagyszalontai 1826 Nyírségi 1606 Szatmári 1912 1920 142

Next

/
Thumbnails
Contents