Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.

dékozó levelek, alapítványi iratok a 18-19. századból, a Kollégium ifjúsági életére, egyesületi életére vonatkozó iratok, jegyzőkönyvek, köztük a Tűzoltó társulat 1802-től kezdődő jegyzőkönyvei, Mohács előtti oklevél-gyűjtemény a 13.századtól kezdődően, vallássérelmi ügyekhez, a kollégium jogi oktatásához kapcsolódó törvénygyűjtemények: (melyek kiegészítői a Levéltárban elhelyezett "Felsőbb rendeletek jegyzőkönyveinek") Decreta et constitutiones Regni Hungáriáé 1430-1574 (másolat a 16. század végéről), pótlása az 1575-1578 évekről (17. századi kézirat), Synodalia, Reformáció utáni zsinati döntések gyűjteménye (Szilágyi Benjámin István 17. század), melynek folytatása a Levéltárban levő 1567. évi debreceni zsinat végzéseivel kezdődő jegyzőkönyv, a Kollégium polihisztor tanárainak gyűjtéséből származó levéltári iratanyagok (Sinai, Lugossy, Géresi stb.), oklevél-gyűjtemények, melyek a Levéltárban őrzöttekkel szoros kapcsolatban állnak (így pl. a Sinai-gyűjtemény iratanyagának egy része a Levéltárban van), adományként elhelyezett családi okmánytárak, köztük a Balogh oklevéltár 1699-1742, a Szojka oklevéltár 1400-1733 közötti időről és egyéb, Bihar vármegyére, Debrecen városára vonatkozó gyűjtemények, valamint személyi okmányok, diplomák, nemeslevelek, diákjegyzetek stb. A Nagykönyvtári levéltári anyag jelentős történeti értékével kiegészíti a Levéltárban található forrásanyagot. Egyházmegyei levéltárak Az egyházmegyék hivatalos ügykezelésének iratait a 1718., sőt a 19. században is állandóan változó esperesi székhelyeken őrizték. Ma sem elintézett az egyházmegyék hivatalos iratainak állandó helyen való őrzése. A helyváltoztatások miatt az iratanyag nagymérvű pusztulásnak volt kitéve. Hiába hangzott el 1868-ban id. Révész Imre figyelmeztetése "Ue feledjük végre, és pedig csak egy perere sem, hogy az amit a levéltárakban bírunk, nagy részben unicum, egyetlenegy, tehát pótolhatatlan, a maga nemében. Ha egyik vagy má-^ sik templomunk, főiskolánk, könyvtárunk, gyűjteményünk leég vagy elpusztul: a jó szerencse, az áldozatkészség, a közlelkesedés és erőfeszítés újakat és dicsőbbeket állíthat a rombadőltek helyébe; - de hogyha elpusztul, semmivé lesz pl. egy kerület levéltára: nincs többé az a szerencse vagy erő, amely azt valaha helyreállíthassa". (Révész: Levéltárak megóvásáról és rendezéséről... 9. oldal.) Az egyházmegyei iratok hiányait a legrégibb jegyzőkönyvek pusztulását már 1821ben észlelte az Egyházkerület és elrendelte az Egyházkerületi Levéltárba szállításukat. Sajnos ez nem történt meg. Révész Imre panaszolja, hogy elveszettnek lehet tekinteni a Szabolcsi egyházmegye jegyzőkönyvét, "amelyben már 1547-ből voltak eredeti bejegyzések" (Révész: Levéltárak megóvásáról... 38. oldal). Az 1868. évben rendelkezésre állott a Révész Imre által készített tudományos, szaktanácsot adó, útbaigazító munka, de törvényes rendelkezés és alkalmas ügyviteli szabályzat megalkotására és egyházmegyei levéltárnokok beállítására csak a magyar református egyház levéltárügyének 1936-ban kez141