Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Spáczay Hedvig: A Honvédelmi Minisztérium szervezési változásai a Horthy-korban III.: 1941–1945 / 61–119. o.

valamint a déli országhatár mentén a fegyveres erő kötelékében ezidőszerint is lekötve lévő munkaerő e feladatoknál a békehelyzettel szemben kiesést jelent; 2./ a hátországban rendelkezésre álló munkaerő nincs az adódó feladatok fontosságának és sürgősségének megfelelően megszervezve és kihasználva. A szabad munkavállalás természetéből adódik, hogy a munkaerő elsősorban ott igyekszik elhelyezkedni, ahol a legkisebb erőkifejtés mellett a legmagasabb javadalmazás érhető el. Viszont a munkaterületek, melyek felé a munkaerő tömörülések történnek, nagyrészben nem esnek az állam elsőrendű munkafeladatainak súlyvonalába. Helyenként a munkavállalási készségben is sajnálatos visszaesés észlelhető. A munkavállalók széles rétegeinél egyre inkább megfigyelhető az a törekvés, hogy hetí két-három napi jól javadalmazott alkalmi munkával (számos esetben a fekete piac illegális kereseti lehetőségeinek kihasználásával) biztosítsák megélhetésüket s minden olyan munkától távol tartsák magukat, ahol a hatósági munkabér megállapítás érvényesül. A munkaerőnek hadigazdálkodási szempontból fontos munkaterületeken való sűrítése tehát kényszerítő rendszabályok alkalmazását teszi szükségessé. E munkaterületek: a/A hadsereg fokozottabb szükségleteiből folyó munkák, egyrészt a hdm.67/ területen, másrészt az anyaországban. (Erődítés, gyakorlótér, lőtér, laktanya, barakktábor, rep.tér.68/, stb. építés). — b/A hadiipar szükségletei. — c/ Közlekedési hálózat (vonatok, utak, hidak) bővítése és karbantartása. — d/ Erdőés mezőgazdasági munkálatok. — e/ Légoltalmi munkálatok. (Utóbbinál lökésszerűen jelentkező igen nagy munkaerő-szükséglettel kell számolni). B/ A harctereken már eddig elszenvedett súlyos véráldozatok s a fegyveres erőre esetleg még ezután váró további megpróbáltatások egyre inkább kihangsúlyozzák annak szükségességét, hogy az állam minden polgára, nemre, fajra

, nemzetiségre és társadalmi állásra való tekintet nélkül - ha bármely okból nem teljesíthet fegyveres szolgálatot - legalább szellemi és testi munkaképességének teljes latbavetésével, minden önérdek félretételével tegyen eleget hazafias kötelességének. A hadviselés érdekében teljesített munkaszolgálatnak igy éppen olyan önmagától értetődő állampolgári kötelességgé kell kifejlődnie, mint ahogyan a köztudatban a fegyveres erőn belül teljesített, szorosabb értelemben vett katonai szolgálat áll. A munkaszolgálat - ily szélesebb alapokra való helyezés esetén - el fogja veszíteni jelenlegi túlnyomóan nemzetiségi, zsidó és fegyenc jellegét is. Ez a munka megbecsülésének csak javára fog szolgálni

. C/ A munkaerő feszes megszervezése és céltudatos felhasználása nem kizárólagosan háborús feladat! A háborút közvetlenül követő időkben a haderő kötelékéből, valamint a háborús gazdálkodás folytán felduzzasztott hadiiparból a béke-élet munkaterületeire oly mérvű munkaerő-visszaözönléssel kell számolni, hogy tervszerű előkészítés nélkül a súlyos munkanélküliség fellépte alig lesz elkerülhető. 79