Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Spáczay Hedvig: A Honvédelmi Minisztérium szervezési változásai a Horthy-korban III.: 1941–1945 / 61–119. o.
De miképpen a háború alatt, ugy békében is igazságosnak és méltányosnak látom érvényt szerezni a már elóláb hódolattal előterjesztett ama alapelvnek, hogy mindazok a személyek, akik fegyveres szolgálatra testi, vagy szellemi képességeik miatt kevésbé alkalmasak vagy e célra faji és nemzetiségi szempontból nem elég megbizhatók, fegyveres szolgálatot pótló kötelező' munkaszolgálattal tegyenek eleget honvédelmi kötelezettségüknek. Az állam számára igy békében is biztositható lesz az a tömegmunkaerő, amellyel az országos érdekű közmunkák (pl. közlekedési hálózat kibővitése, csatornák, öntöző' berendezések létesítése, stb.) megvalósíthatók. D/ A háborús gazdasági élet szükségletei már eddig is a munkaerő' nagyobb mérvű igénybevételét és katonai vezetés alatti alkalmazását kívánták meg. Igy 1943. évben a Közérdekű Munkaszolgálat Országos Felügyelőjének vezetése alatt 13 közmunkaszolgálatos zászlóalj és 423 munkásszázad teljesített szolgálatot, megközelitőleg 100 000 főnyi munkáslétszámmal. Ugyanezen időpontban a hadiiparban kb. 600 000 fő, az erdó1<itermelésnél kb. 90 000 fő honvédelmi munkás s utóbbinál még 30 000 fogat nyert alkalmazást. A mezőgazdasági munkaszolgálat rögtönzött megszervezésére 1943. év nyomán került sor. Az itt foglalkoztatott munkások létszáma egyelőre nem haladta tul a 13 000 főt, e téren azonban az 1944-es gazdasági évben jelentós munkaerő' növekedéssel kell számolni. Hasonló a helyzet a légvédelmi munkálatoknál, ahol ezideig nagyobb szükségletek nem állottak előv fel kell készülni azonban arra, hogy a jövőben ellenséges légibehatás okozta rongálások és esetleges rombolások szükségszerű helyreállítására ugy a közlekedés, mint a magasépités terén nagyobb munkaerőt kell majd latba vetni. A női munkaszolgálat egyelőre még csak kezdeti stádiumban van, amelynek főoka abban rejlik, hogy e szolgálat elvben önként jelentkezésen alapul. A női munkaszolgálat nagyobb mérvű kiterjesztése, az egyre fokozódó munkaerőszükséglet mellett nem látszik elkerülhetőnek. 69/ A hódolattal életre hivni javasolt "Honvédelmi Munkaszervezet"-re várna a feladat, hogy az 1 000 000 főt megközelítő', részben hadkötelezettség alapján behívott, részben honvédelmi munkakötelezettség cimén igénybevett munkaerőt feszesen kezébe vegye, megszervezze és gazdaságos kihasználásáról gondoskodjék. 70/ E feladatok végrehajtására a jelenlegi, részben rögtönzött és egymással csak laza összefüggésben álló- szervezetek már nem látszanak elegendődnek. A "Honvédelmi Munkaszervezet"-re hárul a továbbiakban az a kötelesség is, hogy a külállamok munkaszolgálatát tanulmányozza, nyilvántartsa s azok eredményeit oly mértékben, amint azt saját viszonyaink megengedik és megkivánják, a munkaszolgálat további kiegészitésénél felhasználja. A háborús gazdasági élet egyre változó követelményeit figyelemmel kisérve, a Honvédelmi Munkaszolgálatnak kezdeményezőleg gondoskodni kell továbbá arról, hogy a munkaarcvonal szükségletei kellő időben, minden téren kielégitést nyerjenek s igy a működő' hadsereg, valamint az anyaország elsőrangu szükségleteikben hiányt ne szenvedjenek. A "Honvédelmi Munkaszervezet"-nek végül tervszerűen már most fel kell készülnie arra a feladatra is, amely reá a háborút közvetlenül követő' idólcben a munkanélküliség levezetésénél és békében az országos érdekű közmunkák 30
