Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

menyeinek teljessé válását, s a maga korában, a kontinensen a leghaladóbb 44-es Deák-féle esküdtszéki intézményen alapuló büntetőeljárási javaslat érvényre jutását . 4. Az 1848. évi sajtóesküdtszéki rendelet a 44-es javaslat szellemében fogant. Átvette a vádesküdtszéket, valamennyi törvényhatóságnál külön esküdtszék felállítását rendelte el, 10/ továbbá a közvádló, a vizsgálóbíró, az esküdtek és az itélőbíirák választását irta elő. A vétkesség kimondásához a szótöbbség nem volt elegendő', a 12 tag kétharmadának, tehát 8 főnek egybehangzó szavazata volt szükségesv a feloldásra pedig 5 szavazat szolgált. Az esküdtszéki képességhez - a javaslattól eltérően - 200 forint évenkénti jövedelmet kivánt meg. A neoabszolutizmus időszakában a magyar törvényeket hatályon kivül helyezték, igy az idegen uralom alatt az esküdtszékeket is felfüggesztették. 11/ Ugyanakkor 1865-ben királyi leirattal a sajtóvétségekkel való eljárásra esküdtszékek felállítását rendelték el, 12/ Ennek megvalósítására azonban csak a kiegyezés évében került sor. II. 1. A liberális kormányzatnak 1867-ben ismét lehetősége nyilott a 48-as jogszabályalkotással megkezdett polgári átalakulás következetes véghezvitelére. A sajtótörvény és a sajtóesküdtszéki rendelet, továbbá az esküdtszéki hatáskör kiszélesítésére tett korábbi kezdeményezések reális alapul szolgáltak a feudális birósági szervezet és eljárásjogok mielőbbi felszámolására, az uj szabályozás megteremtésére. A kapitalista termelési viszonyok egyre sürgetőbbé tették az egységes és a közigazgatástól elválasztott bíráskodás létrehozását, a vagyonbiztonságot szolgáló gyors, törvényben rögzített eljárási garanciákra épülő igazságszolgáltatást. Ebben a helyzetben elvileg sem lehetett kizárt, hogy a 44-es javaslattal megkezdődött progressziv kodifikáció meghatározó lesz, s a büntetőeljárás újból az esküdtszéki intézmény alapulvételével kerül szabályozásra

e Az igazságügyi kormányzat azonban nem ezt az utat követte. Első rendeleteivel már szűk korlátok közé szorította az esküdtszéket. A 48-as sajtótörvényt - mutatis mutandis kiindulási alapként elfogadva 2 lényeges módosítást eszközölt: a/ nem állított fel valamennyi törvényhatóság területén esküdtszékeket, ebből következően b/ a Deák-féle sajtóesküdtszéki rendeletet a "centralizált igazságügyi reformkoncepcióhoz" igazítva a fennen hirdetett burzsoá jogelvek korlátozott és egyben osztályérdekeket szolgáló érvényesülését teremtette meg. A korszakra vonatkozó - politikai, - jogi, - szervezeti kérdésekkel a szakirodalomban több tanulmány foglalkozott 13/, igy a továbbiakban csupán a jogdogmatikai áttekintésre vállalkozunk a sajtóesküdtszéki eljárás szabályozásával és érvényesülésével összefüggésben. 2. Az 1867. évi május 17-én kelt 307.sz. igazságügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: 1867. évi sajtóesküdtszéki rendelet), a sajtóvétségek felett 52