Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

ítélkező' esküdtszékek felállításáról és az esküdtszéki eljárásról 14/ - megalkotásában három fázist szükséges kiemelnünk: a/ az 1867. február 25-i sajtóügyben tett miniszteri előterjesztést, b/ a bel- és igazságügyminiszter 1867. március 17-i 490/BM.sz. és 16/IME sz. rendeletét a sajtóviszonyok tárgyában, c/ az igazságügyminiszter 1867. május 4-i 174.sz. rendeletét az esküdtszékek tárgyában. 15/ ad a/ A miniszteri előterj esz test a képviselőház március 12-én határozattá emelte. Az előterjesztésben a minisztérium felhatalmazást kért a képviselőháztól arra, hogy az öt sajtóvétségi bíróságnak (Pest, Debrecen, Eperjes, Nagyszombat, Kőszeg) területi körét kijelölje, s ideiglenes rendelet által intézkedhessen az esküdtszékek mikénti alakításáról és eljárásáról, továbbá az 1848:XVIIi .te.alaki részében foglaltak - különösen a birói illetékességre vonatkozóan - szükséges módosításáról. Fentiekből világosan tükröződnek az alábbiak: - A kormányzat országgyűlési felhatalmazás alapján miniszteri rendelettel módosíthatott - bár a felhatalmazás ideiglenes jellegre szólt - törvényt, az 1848:XVIII.tc.-t; - Az esküdtszék csak sajtóvétség felett itélt a ténykérdésben, s csak a kir. tábla és a kerületi táblák székhelyén müködő biróságoknál, mégpedig az ezekből kiküldött elnök és 2 biróval szerveződött; - Erdélyben az esküdtszékek feIái Utasáról később intézkedik a minisztérium; - A sajtóvétségi esküdtszékek felállításáig az átmeneti intézkedéseket rendelettel szabályozták. ad b/ Az átmeneti intézkedéseket tartalmazó, a bel- és igazságügyminiszterrel közösen kiadott rendelet a sajtóvétségek feletti eljárást a következólcben szabályozta: - Az 1848:XVIII .te. 3-8.§-ban meghatározott sajtóvétségek esetében (aki bün, vagy vétség elkövetésére felhívást tesz, azt elköveti; aki az uralkodóház közösségével létező' birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat; aki az alkotmány erőszakos megváltoztatására izgat, a törvényes felsőbbség ellen lázit, aki az uralkodóház tagjai ellen követ el sértést) a közvádlókat az igazságügyminiszter nevezi ki. A kormányzat által a sajtótörvényből nem véletlenül kiemelt sajtódeliktumok egyértelműen az uralkodó osztály érdekeinek messzemenő' védelmét szolgálták. - Az illetékesség kérdésében: ha a közvádló indítja meg a keresetet, akkor a vádlott lakhelye, illetve a vétség tárgyát képező mü megjelenési helye szerint illetékes elsőfolyamodásu fenyitő bíróság Ítélkezik, ha a sértett fél lép fel a váddal, akkor a vádló lakhelye szerinti elsőfolyamodásu fenyitő hatóság illetékes az ügyben. - Az Ítélethozatalt kivéve, a birósági tárgyalás nyilvános, - Az első bíróság ítélete ellen fellebbezni lehet, ha ezt az ítélet kihirdetése után 24 órán belül beterjesztik, illetve írásban is, ha 3 napon belül 53