Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

pontja jutott érvényre; nevezetesen az, hogy a büntetőeljárás törvényjavaslatának újbóli átdolgozása az esküdtszéki intézmény alapulvételével történjék. Az 1844. augusztus 28-án tartott alsótáblai ülésen a főrendekhez intézett izenetbe foglalt uj büntetőel járásnak az esküdtszékekre vonatkozó leglényegesebb rendelkezései a következők voltak: a/ külön vád- és külön itélőesküdtszék létrehozása, 5/ b/ a vádesküdtszék 13, az itélőesküdtszék 12 tagból áll, c/ az esküdtképesség feltételei: a 24. év betöltése, 100 forint évi tiszta jövedelem: esküdtképesek továbbá - vagyoni cenzusra tekintet nélkül a nyilvános oktatók és segédeik, a magyar tudóstársaság tagjai, ügyvédek, mérnökök, községi jegyzólc, d/ törvényhatóságonként választott küldöttség irja össze az esküdtképes egyéneket (alapjegyzék): - az alapjegyzékből a törvényhatósági közgyűléseken választják meg - egy-egy éves időszakra - külön a vád- és külön az itélőesküdtszék tagjait, e/ a vádesküdtszékeknél a felek nem gyakorolnak visszavetés! jogot, f/ az itélő esküdtszéknél a tárgyalásra berendelt 30 esküdt közül a közvádló 6-ot, a vádlott 10-et vethet vissza, g/ a vádesküdtszék szótöbbséggel határoz, az itélő esküdtszéknél a vádlott marasztaláshoz legalább 8 szavazat szükséges, h/ ha az esküdtszék verdiktje a vádlottat "bűnösnek" nyilvánítja, a törvényszék azonban alapos okkal meggy óz ődött ennek téves voltáról, akkor uj esküdtszéki tárgyalásra kerül sor; ha az újonnan alakult esküdtszék is feloldoz, akkor a felfüggesztésnek nincs helye. A főrendiház 1844. szeptemberi, 218. ülésében kialakított válaszüzenete azonban sajnálatos módon az uj büntetőeljárást, mivel ez az esküdtszéki intézményen alapult, elvetette. Hasonló álláspontot képviselt - mint ismeretes - a jogtörténeti iskola megteremtője, Savigny is, aki a perrendtartás munkálatai során az esküdtszék mellett szóló jogi és politikai érveket megrostálva, véleményét az alábbiakban formulázta: "dass insbesonders aus dem Standpunkte der Justiz dies Institut sich nicht empfehle" 6/ 3. Az első sikertelen kísérletek után, az 1848-as polgári forradalom győzelmének eredményeként, a márciusi törvények között is különös jelentőséggel biró sajtótörvény (1848:

XVI11 .te.) rendelkezéseivel összefüggésben került sor az esküdtbiróságok felállítására. 7/ A sajtótörvénynek a birói eljárásról szóló 17.§-a szerint a minisztérium felhatalmazást kapott, hogy az esküdtbiróságok alakítását a korábbi országgyűlésen tárgyalt büntetőel járási javaslat elvei szerint rendelettel szabályozza. Ennek alapján Deák Ferenc, a Batthyány-kormány igazságügyin ínisztere 1848. április 29-én adta ki az esküdtszéki eljárást részletesen szabályozó (108 §-ból álló) rendeletet. 8/ Az esküdtszéki hatáskör - sajtó vétség ekén kívüli - további kiterjesztésének szükségessége már 1848. decemberében az országgyűlésen elhatározást nyert, 9/ de a szabadságharc bukása megakadályozta a közel félévszázados küzdelem ered51