Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Hajdú-Bihar megyei történeti olvasókönyv. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. Szerk. Komoróczy György. Debrecen, 1973. / 485–487. o.

Módy György, A mai Hajdú-Bihar megye területe a feudalizmus el sőkorszakában 1526-ig c. elsőfejezete, mindenre kiterjedő'bevezető'tanulmányával kezdődik. A bevezető' tanulmányát követő részletes, az e korszakra vonatkozó bibliográfiai áttekintés nyomában az iratok s szemelvények bemutatását indítja el. Az iratok és a szemelvények bemutatása során: az irat száma, néhány soros tartalmi kivonata, az irat keltezése és cime egymás után következik, majd az iratok bemutatott szövege nyomában forrás jelzet, magyarázó jelzet és a közreadó vagy fordító monogrammja került feltüntetésre. De a harmadik és negyedik irat bemutatásánál e sorrend megváltozik, a tartalmi kivonat nyomában évszám, majd az idézett iratrészlet következik, amelyet a forráskiadás jelzete s külön jegyzetek, valamint néhány soros magyarázat zár le. A két legelső' irat bemutatásánál viszont az eredeti forrást kiadása és a magyar fordítása jelölése, valamint jegyzet és a közreadó monogrammja zárja le. Igy az egyes iratok és szemelvények bemutatása nem egységesen történik, pl.: hol van iratcim, hol nincs. Az íratok eredeti forráshelye és kiadása megjelölése sem egységes: "közölte", "közölve", "magyar nyelvű közlése", "magyar fordítása" vagy csak egyszerűen "kiad." váltogatja egymást. A mohácselőtti kor 19 iratának és szemelvényének bemutatása szűk tájékozódást nyújt, még a már ismert adatokat nyújtó okleveles és krónikás közléseket is érősen megrostálta. A kor iratainak bemutatását, a mai megyehatárokon belül: Hajdú-Bihar megye népvándorlás és kora közép kori települései c. térkép egészíti ki. A következő'korszak összeállítója, szintén Módy György, A késői feudalizmus korszaka, A három részre szakadt ország c. fejezetének,bevezető' tanulmányában s az ezt követő'bibliográfiai válogatásával együttesen igen jó áttekintést nyújt. De az iratok közlésének formája itt is hasonló következetlenséggel történik. A HajdúBiharban és Debrecenben a XVI-XVII. században lezajlott eseményeket most 34 szemelvényben teszi közzé. A vidék hódoltság kori különleges helyzetéből fakadó sajátos történetét az olvasó alig követheti, pedig az ekkor bekövetkezett hatalmas méretű pusztító és ujjáépitő fordulatok ezt megkövetelnék. A kor irásos emlékeinek bemutatását kiegészíti Módy György és a Pálmai Rita tervezte Bihar megye 1552-1692 között elpusztult települései c. térkép, amelyen azonban sok helységnév feliratát alig lehet olvasni s igy közlése értelmetlenné vált. A térkép rossz kiolvasásán kívül még hiányosan is, pl.: ma Hajdúszoboszlóhoz tartozó, 1594-ben elpusztult Köteles falut,stb. fel sem tünteti. Béres András, Az állam? abszolutizmus kiépítése 1690-1790, valamint az Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849 c. fejezeteiben ezek iratait és szemelvényeit állította össze. Ide a harmadik fejezet elé irt bevezető' tanulmányt Komoróczy György, a kötet szerkesztőbe, melyben színes és tartalmas képet rajzol meg Debrecen város legnagyobb problémájáról: a fejlődésében megrekedt civis-céhes társadalom patriciusrétegének konzervatív vezetéséről. Majd a korszak helytörténeti bibliográfiáját az iratok és szemelvények követik. A Rákóczi szabadságharc küzdelmeit összesen hét irat képviseli, amelyek nem érzékeltetik Debrecen és környéke kiemelkedő'szerepét, amit maga Komoróczy György a bevezető' tanulmányában felvázolt. Az ezt a kort követő' 74 irat válogatása szerencsés módon tárja az olvasók elé a vidék XVIII. századi társadalmi és gazdasági életének keresztmetszetét. 486