Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Jenei Károly: Sándor Pál: Birtokjrendezési periratok. (Értekezések a történeti tudományok köréből 69.) Budapest, 1973. / 487–489. o.

A következő'korszak összeállítója Újlaki Zoltán, A Habsburg önkényuralom és a dualizmus kora 1848-1918 c. fejezetében a rövid bevezető'nyomában részletes bibliográfiai ismertetést nyújt. A korszakhoz készült függelékként közölt táblázat A volt Hajdú Kerület és Bihar vármegye közigazgatási beosztása 1854-ben a Magyar­országhoz tartozó községekkel címmel került közlésre: A táblázat címének utolsó vonatkozásának megfelelően az 1854-ben müködőDél-Bihar megye hét járásából hatnak a falvait nem tünteti fel — a községek 1920 óta Romániához tartoznak — in­dokolatlan felirattal. A Habsburg önkényuralom kezdetétől az első világ háború vé­géig terjedő korszak csupán 29 szemelvényből bontakozik ki. De e válogatásból az olvasó semmiféle tudósítást nem kap, az uj adórendszer bevezetéséről, a lakosság hatóságellenes bojkottjairól, az adómegtagadásokról, a Sárrét és Berettyó-szabályo­zásokról, a közigazgatási változásokról és a betyár világ felszámolásáról, stb., me­lyek mind-mind erre a korszakra eső lényeges, máig kiható események voltak. A két forradalom c. fejezet az 1918. évi polgári demokratikus és az 1919. évi Tanácsköztársaság helyi eseményeit, bibliográfiájában és 55 bemutatott iratában, illetve forrásszemelvényében tárja olvasói elé. Debrecen és környéke szerepét szín­telenül és nagyon rövid felvillantásokban mutatja be, s az ellenforradalmi román meg­szállást - a román főparancsnokság Debreceni szerepét — teljesen elhagyja. Az el­lenforradalmi rendszer 1919-1944. c. fejezetben Újlaki Zoltán rövid bevezetőjéből az olvasót váratlan és gyors ugrással a Horthy rendszer kellős közepébe vezeti. A ma­gyar közigazgatás helyi újjáalakítását, a kommunista ellenes megtorlásokat teljesen kihagyja. A korszakot bemutató 35 dokumentum közül egy sem emliti a II. Világ­háború kitörését, az egész 1943-as esztendőt s a német megszállást. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme c. fejezet összeállitója Mervó Zoltánné bevezető tanulmánya és bibliográfiai áttekin­tése, 1944 októberétől az események krónikás elbeszélését nyújtja. Az itt közölt 77 irat és szemelvény lendületes ereje váratlanul 1957 január 16-i keltezésnél meg­törik és csak 1965 február 13-án kelt dokumentum követi. A kötet rövidítések jegyzéke, a munkatársak nevének rövidítés jegyzéke, va­lamint tárgy-, és névmutató egészíti ki. Az olvasókönyv a korlátozott terjedelem, a válogatás és a szerkesztés egyenetlensége? ellenére, közművelődési célját szűkösen kielégiti. Vass Előd SÁNDOR PÁL: Birtokrendezési periratok Budapest, 1973. 105.1. (Értekezések a történeti tudományok köréből 69.) A szerző alapvető tanulmányában több éves levéltári kutatás és ennek során szerzett gazdag forrásismerete alapján részletes vizsgálat alá veszi és elemzi az ab­szolutizmus kori úrbéri bíróságok joggyakorlatában keletkezett iratokat, a különböző 487

Next

/
Thumbnails
Contents