Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szekeres József: A belgrádi városi levéltár új épülete / 467–481. o.

pótlékot, tehát 8450 Ft-ot kap. Az osztályvezetők az osztály létszámától vagy az el­látott feladatok fontosságától függően ugyancsak 10-30%-os pótlékot kapnak. Az I. osztály vezetője pl. 3650 dinárt, azaz kb. 6200 Ft-ot kap. A fizetések nettó érten­dők. A kategóriahatárok ugyanakkor relativek: az egyes dolgozók esetében kivétel tehetős csak az azonos kategóriájú levéltári dolgozók összességének átlaga kell, hogy a megadott szinteket ne lépje tul, Hl.ne maradjon alatta.Az év végén a megtakarí­tott összegeket jutalom formájában kiosztják, ha lehetséges a megtakarítást alapbé 1­resitik. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a publikációs munkákért csak az esetben fi­zetnek külön csekély honoráriumot, vagy adnak nagyobb összegű jutalmat, ha kellőd­képen igazolható, hogy a munka átnyúlt munkaidőn kívülre is. Főleg sürgősen el­készítendő jubileumi munkák esetében lehet szó külön honoráriumról. A propaganda­tevékenység ellenértéke a levéltár számlájára fut be. Itt csak a különleges elismerés­re méltó munkákért várható jutalom. Kutatónap nincsen, viszont a munkaidő reggel 8-tól 15 óráig tart. Havonta egy alkalommal dolgoznak szombaton is. A levéltár nem korlátozza dolgozóinak más tudományos intézményekkel való kapcsolatát, adott eset­ben szerződését sem, de a munkák végzésére csakis a viszonylag rövid hivatalos mun­kaidő után van lehetőség. Amint megfigyeltem az átlagos munkavégzés a mi gyakor­latunkban nem bizonyulna elfogadhatónak: lassabb, de ugyanakkor alaposabb a mun­ka, ami feltétele a begyakorlottság megszerzésének, a ritmikus, folyamatos, jó mun­kavégzésnek. Evközbeni uj feladatok vagy átállás nincs. A mienkhez viszonyított magasabb fizetések — reálisan kb. 30 %-os bérszintdifferencia áll fenn a magasabb árszínvonal miatt — kedvezőbb életszinvonalat, a mellékfoglalkozások elmaradását eredményezik a jugoszláv levéltárosok esetében. Egyéb látogatásaim során megfi­gyeltem viszont, hogy az egyes levéltárakban dolgozók fizetése nem egyforma, sőt a besorolás sem azonos. Igy pl. a rijekai levéltárban kisebbek a fizetések azonos mi­nősitésü és azonos feladatokat ellátó levéltárosok esetében — itt örömmel fogadják a mellékmunkákat. Kisebbek a fizetések a belgrádi városi levéltári fizetésekhez vi­szonyítva a zágrábi levéltárban is. Viszont a belgrádi fizetések nem nagyobbak mint a karlócai vajdasági területi levéltárban adott illetmények. Nyilván a levéltárfenn­tartóanyagi helyzetétől is függ, hogy milyen béreket érnek el az egyes levéltárak­ban. Emlékezetes marad előttem pl. 1970-ben a rijekai levéltárban előfordult egye­dülálló peres ügy, amikor is a levéltár kénytelen volt a bírósághoz fordulni, mert a hét levél tárfenntartó közül az egyik nem volt hajlandó a költségvetési rendelkezések­ben előirt arányú évi támogatást a levéltárnak megadni, arra hivatkozva, hogy egy uj iskola építése teljes kulturális költségvetését igénybevette. A belgrádi levéltár esetében erről szó sincs: az ország fővárosa minden lehető erkölcsi és anyagi támoga­tást megad levéltárának. A levéltár dolgozó kollektivája érzi e támogatás rendkivü­liségét s fokozott kulturális, ismeretterjesztő és köznevelő munkásságával, továbbá a levéltári feladatok lehető maradéktalan és kifogástalan ellátásával igyekszik ele­get tenni a levéltárral kapcsolatos városi elvárásoknak. A levéltár személyzeti állo­mányában a nők vannak többségben. A nyolc vezető közül 4a nő. Fizetésükben sem­miféle különbség nincs a férfiakéhoz képest. A nők 35, a férfiak 40 év szolgálati idő után mehetnek nyugdíjba. Az intézményeknek éppen a munkanélküliség miatt nincs lehetőségük az előirt szolgálati idő megszerzése után a dolgozókat a munkában visz­szatartani, maximálisan, folyamatban levő, nem befejezett munkára hivatkozással leg­479

Next

/
Thumbnails
Contents