Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szekeres József: A belgrádi városi levéltár új épülete / 467–481. o.

feljebb 1-2 évet állhatnak még munkaviszonyban. Gyakorlatilag, egyetemi végzettségű dolgozók esetében a nőknél a nyugdíjkorhatár 57-59 életév, a férfiaknál pedig 62-63 év. A kiadványmunka kérdésével kapcsolatban elmondották, — amint ez az uj levéltár elkészültekor kiadott kis levél tárismertetói ükben is olvasható, — hogy a levéltár 1950 óta folytat rendszeres kiadvány tevékenységet. Látogatásom időpontjáig összesen 24 különböző' - várostörténeti, munkás- és ellenállásmozgalomtörténeti, dokumentációs és levéltártudományi-müvet adtak közre, nem beszélve a különféle jogoszláv levéltári folyóiratokban és évkönyvekben publikált kisebb tanulmányokról, propaganda tevékenységükről. Publikációs munkásságuk különösen az 1960-as évek közepétól vált nagyobb mérvűvé: a városi tanács fokozottabb munkára serkentve ókét rendszeressé tette és rendszeresen növelte a kiadványmunkára nyújtott anyagi támogatást. Kiadványmunkájukat hosszutávu tudományos tervek szerint végzik, ugyanakkor előfordult már az is, hogy külön felkérésre, jubileumi jellegű müveket operatív tervek alapján készitettek. A kiadványok tervezésénél a levéltár megadja a kötet témáját, a várható vevókör nagyságát, példányszámot javasol, továbbá a nyomdai és egyéb költségeket, valamint a publikálás valószínű időpontját. A terveket a városi kulturális és tudományos intézmények tanácsának egyik szakbizottsága bírálja el és biztosítja a közös pénzalapból a költségeket. Műveik általában 1200-5000 példányban jelennek meg. A terjesztés könyvforgalmazó vállalatok, ügynökök és a levéltár saját értékesítési tevékenysége utján történik. Általában az egyes kötetekre ráfordított összegek 30-40%-a térül vissza. Korábbi kiadványaikat — mivel azok az időmúlásával nagyobb értéket képeznek — rendszeresen felárazzák, figyelembevéve az antiquáriumokban és könyvárveréseken kialakult árszínvonalat. Nem ritka, hogy 15-20 évvel korábban megjelent müvek után érdeklődnek, esetenként külföldiek is. A kiadványok anyagi ügyeire vonatkozóan elmondották, hogy egy nyomdai iv terjedelmű szöveg nyomdai ára 1500-2000 dinár között mozog, függően a papir minőségétől, a majdani könyv választott formájától, a fotók költségeitói, stb. Két példát ismertetett: megjelent egy 18 iv terjedelmű, B/5 formátumú kötetük 5000 példányban, 150.000 dinár költséggel. A nyomdai kivitelezés 32 500 dinárba került, a köteten dolgozó munkatársak időarányos bére 118.000 dinár volt. A kötet árát 30 dinárban állapították meg. A terjesztés költségei 40-50 %-osak. Raktárkészlet is marad. Egy év után kb. 3000 pld. kelt el, bevétel: kb. 50 000 dinár. A nálunk kialakult árakkal összevetve a nyomdai ivenként? megmunkálás ára — nem azonos minőségű papíranyag felhasználása, a fotómellékletek gyengébb kidolgozása révén — a belgrádi nyomdánál kedvezőbb, mert ivenként csak kb. 3100 Ft, szemben a nálunk kialakult 6000 Ft/B/5-ös iv, nyomdai árral. A szerzői honorárium hányada azonban aránytalanul magas, mivel eléri a csaknem 80%-ot. A mi gyakorlatunkban — a Források Budapest Múltjához köteteit alapulvéve — éppen forditott arány figyelhető meg: a szerzői stb. honoráriumok összege az összköltség 30%-a alatt maradt. E számitás hibája csupán az, hogy nem a dolgozó részére ténylegesen kifizetett honoráriumot veszi alapul, mivel figyelmen kivűl hagyja a hivatalos munkaidőből a kötet részére végzett munkákra kifizetett bérhányadot. Ha e szemszögből közelítjük meg 480