Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szekeres József: A belgrádi városi levéltár új épülete / 467–481. o.
az alsóbb szinteken ilyen polcozat létesítését (Magyarországon gyártanak ilyen polcokat) mindenesetre megemlíti, hogy ez esetben a födém teherbírását legalább 4500 kg/m^ értékben kell kiképezni. Kiemelte előadásában, hogy az épUlet végül is teljesen saját koncepció alapján kerUlt megvalósításra. Külön szólt az ablakok újszerű elrendezéséről (Id. raktárleirásnál). Végül megemlítette,hogy az épület alsó részén — gépkocsitárolás céljából üresen hagyott terület beüvegfalazása utján — uj, a korábbinál jóval nagyobb kiállítási helyiséget tervez, ami által megoldódik a nagyobbméretü konferenciaterem problémája, mivel az a volt kiállítási területen lesz elhelyezhető'. Ismertetője után én tájékoztattam röviden a mi uj levéltárunk terveiről s kértem tanácsait mind a tervezés, mint a kivitelezés tekintetében. Hangoztatta,hogy ha a budapesti építész felkeresi, akkor örömmel áll, akár több napon át is, a rendelkezésére. A budapesti tervek részletes ismerete nélkül igen fontosnak tartja a funkcionálisan jól átgondolt, takarékos, de mégis korszerű építészeti megoldásokat tartalmazó kivitelei terv készitését. Felhivta a figyelmet a már késznek vélt tervek többszöri, külsőszakértőkkel, statikusokkal való felülvizsgálatának indokoltságára. Toronyépületről lévén szó, indokoltnak látja a részletes talajvizsgálatokat. Véleménye szerint, bár a kivitelezésre javasolt Scanford módszert nem ismeri, ugy tűnik, hogy a 8 m mélyre tervezett alapozás, figyelembe véve, hogy a 62 m magasságú épület felső emeletein lesznek a súlyos levéltári anyagok elhelyezve, nem elegendő'. Fennáll az a veszély, hogy a súlyos épület megbillen. Különösen áll ez nem szilárd alapzat esetén. Biztonsági okokból ilyen épületnél legalább 20 m mélyre menne az alapokkal. Ez lehetővé tenne többszintes földalatti raktárrendszert is. Ha viszont földszin alá mennénk le, akkor különösen fontos a talajvízszint magassága, de mindenképen a kifogástalan, többszörös szigetelés. A raktárak tervezett 2,00 m-es belmagasságát nem tartja takarékos megoldásnak. Szerinte kel lőméretezésű födémeket és 2,80 m bruttó magasságú raktárakat kell épiteni, mert azáltal olcsóbb lesz az épület. Felvetette az önhordó állványzat kérdését is. A polcok közötti közlekedő'utakra elegendő'80-90 cm-et hagyni. A tervezett 120 cm-es utak szerinte fényüzóek. További helynyerés céljából felvetette,hogy nem lenne-e megvalósitható a lépcsőházak épületen kívüli elhelyezése. Általában a toronyépület ellen foglalt állást, mert annak üzemeltetése igen költséges: az épület szellőztetése, az emberek és anyagok energiaigényes közlekedése, fűtés, speciális építészeti megoldások mind-mind drágító tényezőként jelentkeznek a kivitelezésnél és a későbbi rendszeres használat során. Ó a nagy alapterületű, maximum háromemeletes, egy földalatti szintes épületet látja tapasztalata? nyomán a legideálisabbnak. A levéltár költségvetési tervezési és kiadványmunkája tapasztalatairól Ladzevic igazgató elmondotta, hogy a levéltár 1973-ra fenntartójától, a városi tanács kulturális titkárságától összesen 3 millió dinárt kgpott. Egyéb tevékenységükért — kiadványok, dobozok, propagandaközlemények, iratselejtezés ellenőrzése, iratanyagátvétel — további 0,7 millió volt a bevételük. (Jelenlegi árfolyam 1 dinár = 1,66 Ft-al). Tehát 6,142 000 Ft-al gazdálkodhattak (1 könyvelő + 1 pénztáros!) 1974-re 20%-al magasabb költségvetést terveztek az inflációra tekintettel — amely sokkal nagyobb mértékű mint a hazai drágulási folyamat — de előzetes közlés nyomán kb. 12-15 %-al fogják csak növelni költségvetésűket. Ez esetben a következő tervszámokkal dolgozhatnának:
