Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szekeres József: A belgrádi városi levéltár új épülete / 467–481. o.

teljesen zárt, van az iratátvételi bejárat és a fertőtlenitő részleg. Az egész épület­komplexumnak három bejárata van: egy az igazgatási épületen (főbejárat), egy az un. munkaépületen, amely közvetlenül a kiállítási és konferenciatermekhez vezet s végül az utolsó a köralaku földszintes épületben iratátvétel és a gazdasági jellegű forgalom céljára. A raktárak teljesen zártak mesterséges megvilágítássá!, légkondicionáltak, 11 szintesek. Egy szint belső' magassága 230 cm. Alapterülete 160 m^ (bruttó). Az egy szinten elhelyezkedő' anyag mennyisége — teljes magasságú 6 rekeszes polcot feltételezve kb. 710 polc fm. A raktárakhoz egy lépcsőházat, két liftet (egy fehér­személy s egy iratlift) s egy vészkijáratot — külsőtüzlépcsővel — terveznek. A pol­cok állíthatók, a mienkéhez hasonló méretű dobozokat élükre állítva kívánják el­helyezni. Ezáltal ui. az egyes dobozok közvetlenül a mások megmozgatása nélkül is kiemelhetők, ami csökkenti a raktári dolgozók fizikai igénybevételét. Az előadó- és konferenciaterem valamint a kiállítási terület egyenként kb. 120 m 2 alapterületű. A dolgozószobák legkisebbiké Nr. A dolgozószobákban az idősebb levéltárosok egyedül foglalnak helyet, míg fiatalok és más levéltári dolgo­zók 2-3-an lesznek egy szobában. A dolgozószobákban beépített polcokat és klíma­berendezést terveznek. A megvilágitás: természetes fény, nagy ablakok utján. Az épület távfűtéses. A munkaszobákban kézmosási lehetőség nincs. Mosdó és WC helyi­ségek csupán az 1. és 2. épületekben, valamint a 3. épület földszintjén lesznek, raktárakban nem. A könyvtárban kb. 140.000 kötet kivannak elhelyezni. Jelenlegi állományuk kb. 40.000 kötet. Gépi berendezés szempontjából kialakult tervek még nincsenek, csupán el­képzelések. A technikai részlegeket — filmlabor, könyvkötő, restauráló- portalani­tó-, fertőtlenitő- és másoló műhelyek — az építés befejezésekor beszerezhető leg­modernebb gépekkel, eszközökkel és készülékekkel kívánják— főleg nyugati im­portból — felszerelni. Saját erőtelepet létesítenek áramkimaradás esetére, hogy a klímaberendezés továbbműködjön. A liftekhez kézi üzemelést is biztosítanak, ha­sonló célzattal. A természetes szellőzés fenntartását sem szeretnék elvetni. Az épü­letben automatikus tűzjelző berendezés lesz, amely a portán Ül. a felügyelői lakás­ban jelezne. Könyvkiadási, sokszorosítási részleg felállítását nem tervezik. Az épületkomplexum szétszórtságának célszerűségére vonatkozó kérdésemre azt válaszolták, hogy biztonsági, munkavégzési szempontból megfelelőbb a külön­böző funkciójú részlegek egymástól távolabb való elhelyezése. A legkisebb épület­köz 30 m. Azt elismerték, hogy az ilyesféle levéltár épitési költségei nagyobbak. Alkalmam volt még öt vastag dosszié terjedülmü olasz- és francia levéltár­épitési dokumentációt is átnézni. A részletes tervek között megtalálható volt a trieszti, az udinei, a bresciai és a görzi levéltár tervanyaga. Mindezen levéltára­kat az 1960-as évek második felében épitették. A francia levéltárak közül a St. Lo-i, az Indre et Loire-i, az Isere-i, a Du Chantal-i, a Garonne-i s végül a fran­cia Archives Nationales (Párizs) Louis Philippe épületének tervanyaga és a Rouen-i levéltár színes képe volt az anyagban. Az olasz - francia levéltártervekről hat oldalnyi részletes feljegyzést készítettem, amelyet az Ors vezér téri levéltárat ter­vező Iványi Lászlónak adtam át. 469

Next

/
Thumbnails
Contents