Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Degré Alajos: A francia levéltárak ismeretterjesztő munkája / 455–461. o.

általi megöléséről, és egy nagyon Ügyes fényképsorozat egy környékbeli gótikus templom 12 dombormüvéról, amely az esztendő'hónapjainak paraszti munkáit mutatja be. Ez tényleg instruktiv anyag. A műemlék templomok, kolostorok és romok nagyon szép fényképei inkább csak szinesitőanyagul szolgálnak. Itt a kiállított tárgyaknak egyáltalában nincs felirata, csak száma, és egy, fillérekért adott, litografált vezetőadja a részletes magyarázatokat az egyes számokhoz. Ezen a kiállításon nem szokás vezetést tartani a csoportoknak, de van egy magnószalag, melyet játszatni lehet, nagyon jó,kissé tán tul részletes magyarázattal. A magnó egy kézben tartott kapcsolóval bármikor kikapcsolható, ha a csoportot vezető tanár még valamit hozzá akar fűzni. Ezt a kiállítást nem tartják állandóan nyitva, mert nincs teremőrük. Az oktató szolgálat két tagja csak heti 3-3 órát fordít — legalábbis szabály szerint — a kiállítások előkészítésére, felállítására, és a tanárok előkészítésére. Mireux ugyanis időnként meghívja a történelemtanárokat, nekik tart bevezetést, kiáll írásmagyarázatot, és elgondolása szerint a csoportot a kiállitásra vezető tanár már előre tájékoztatja diákjait arról, mit fognak látni, és a kiállítás megtekintése után az iskolában beszélik meg a látottakat. Nagy gondot forditanak arra, hogy a kiállítás vagy annak egy része a lebontás után egészében vagy részben újból hasznositható legyen, ezért lebontás előtt az összes tárlókat lefényképezik, a fényképeket bemutató tablókat pedig elteszik. Ez persze megint raktár és pénzkérdés. IV. A kiállítások látogatottsága lassan, de egyre inkább növekszik. A Melun-i levéltár csak 1958 óta készít rendszeres kiállításokat. 1967-ben egy harmadévben még csak 272 látogatója volt, ami egész évben mintegy 800 látogatóra tehető. Az 1971. évben már 4272 látogató diákot fogadtak. Az Archives Nationales-ben Madame Setti nem számszerű adatokkal szolgált, hanem azt közölte, hogy az iskolareform előtt átlag heti 7-9 tanulócsoportot fogadtak (3 20-35 diák), az iskolareform óta, mióta némely szakiskola típusnak alaposabban kell foglalkoznia a történelemmel, a látogató csoportok száma napi 4-5-re nőtt. Szép számmal jönnek az egyenként látogatók is (diákok fél belépőjegyet fizetnek, ha egyenként jönnek, a tanulócsoport természetesen ingyen lépi be). A látogatottság fokozódását természetesen az elég jelentékeny propaganda is fokozza. Az Archives Nationales kiállítását feltünteti mind a Párizs múzeumait, műemlékeit összefoglaló füzet, kb. 2 oldalas ismertetéssel, mind a hetenként megjelenő műsorfüzet (Pariscope) csak a hely, a nyitvatartási idő és a belépődíj megjelölésével. Ezenkivül minden történelemtanár kap egy kis 4 oldalas leporellót, amely az egyes kiállításokat pár sorral jellemzi. A diákok számára mozgósitó tényező a minden évben hirdetett pályázat, valamelyik kiállítás témaköréből, ez évben a girondisták bukásáról. A pályázat rövid történelmi áttekintést kivan, csak kb. 3-5 oldalt, de minél nagyobb iratgyüjtést másolatban vagy fotókópiában és az iratokhoz kommentár gyűjtését. A pályázatra valóban nagyszerű dijakat tűztek ki. Ez évben 459