Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Horváth Jánosné: A ceruza és alkalmazása az ügykezelésben / 381–408. o.

századtól kezdve, a családi levéltárak iratainál a ceruzás vonalvezetés vált uralkodóvá.(101) Családi iratnál már 1562-ben (102) találkoztunk a vízszintes és függőleges vonalozás alkalmazásával. A vizszintes vonalozás mintegy sorvezetőül szolgált, a szöveges rész egyenletességét biztosították vele. Az oldalt sem minden esetben vonalazták végig, gyakran annak csak felső harmadán húztak 1,2, vagy 3 ceruzás vonalat. A vizszintes vonalozással párhuzamosan kialakították a függőleges vonalozást az úgynevezett margót, amelyhez ugyancsak a ceruzát vették igénybe. A margó, ami a papír szélétől kb.2-3 cm-re került az egymás alá kerülő sorok pontos kezdését segítette elő. Családi iratanyagnál a vizsgált időszak végéig, vagyis 1849-ig rendszeresen találkoztunk a ceruzás vonalvezetés e két fajtájával, ellentétben a központi kormányhatóságok irataival szemben, ahol 1639-ben feltűnt ugyan, de rendszeresen nem alkalmazták. A papir szélétől körbe 2-3 cm-t hagyva a megírandó szöveg számára gyakran ceruzás keretet készítettek. A szöveges részt kívánták e keret közé szorítani nem mindig sikerrel, mert a szóvégi betűk néha-néha a kereten fekszenek, vagy átlépik azt. Családi iratanyagban gyakran talákoztunk e keretezés! móddal, már 1669-ben (104) feltűnt, közigazgatási vonalon csak 1701-ben.(105) Családi iratoknál, főleg a XVIII. századtól kezdve a szöveg-kezdő első nagybetűt (initiale) vagy a szövegrész első sorát motívumokkal díszítették. Az előrajzolásí munkához már 1741 —tol (106) a fekete ceruzát használták. Az előre rajzolt vonalakat tintával, vagy színes ceruzával sok esetben átrajzolták ugyan, de az eredeti ceruzás nyomok még ma is látszódnak.(107) A pénznek a kezelése és ellenőrzése mindig fontos feladatot jelentett nemcsak az államnál, hanem a magánszemélyeknél is. E területen, mivel a bevételekről és kiadásokról rendszeres elszámolást vezettek a számadások és jelentések mellékleteként készült kimutatások, elszámolások, s számlák vizszintes és függőleges vonalázasánál az úgynevezett rubrikázásnál valamint azok szövegezésénél a ceruzát szívesen használták. A kimutatások szerkesztését és vonalozását a számvetéssel foglalkozók maguk végezték. Formanyomtatvány még nem állt rendelkezésükre, bár a XV. századtól (108) működtek nyomdák hazánk területén, ennek ellenére mégis csak a XVIII. század közepétől kezdve használtak központi kormányhatóságaink formanyomtatványt.(109) Már 1585-ben (110) találtunk ceruzával készült kimutatást a közigazgatásban, családi iratanyagban 1650-ben (111) tűnt fel alkalmazása. A XVII. század közepétől mindkét területen a kimutatások szerkesztésénél még a formanyomtatványok bevezetése után is rendszeres a ceruza igénybevétele. A XIX. század ügyintézője a megíráshoz addig segítségül vett, ceruzával előre kihúzott vonalakat Írásbeli gyakorlottsága miatt már nem alkalmazta. Megtanulta biztonságosan a vizszintes és függőlegesen illeszkedő' sorokat papírra vetni, s elhagyott mindent, ami hátráltatta munkáját. A ceruzás vonalozás azonban egy területen, amennyiben nyomtatott űrlap nem áll rendelkezésre, mind a mai napig megmaradt, ez pedig a kimutatások rubrikázása és szerkesztése. b/ Ügykezelési terület Az ügykezelés az a terület, ahol a tinta használata mellett a ceruza a 395