Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

után bármikor ki léphessenek. (78) A Pénzintézeti Központ igazgatósága azokat a tagokat, akik a központ eredményes munkáját hátráltatták, kizárhatta tagjai sorából.(79) A Pénzintézeti Központ szervezetének irányítását az alapszabályok által meghatározott módon a közgyűlés, az igazgatóság, a vezérigazgató, a választmány és a felügyelő' bizottság végezte.(80) Az alapszabály közgyűlésre vonatkozó pontjait a pénzintézetek vita nélkül fogadták el. Ennek értelmében a közgyűlésen minden tag résztvehetett és minden "A" sorozatú üzletrész egy-egy szavazatra adott jogot. A "B" sorozatú üzletrészek együttvéve annyi szavazatot biztosítottak kézben tartójuknak, mint az ugyanazon közgyűlésen igazolást nyert "A" sorozatú üzletrészek fele.(81) Tehát az állam minden közgyűlésen a szavazatok 50%-ával rendelkezett, beleegyezése nélkül egyetlen javaslat sem kerülhetett elfogadásra. Akaratának érvényesítéséhez elég volt megnyerni a pénzintézetek egy szűkebb csoportját, vagy egyetlen egy nagybankot. Meghatározták a közgyűlés hatáskörét is. Az alapszabályok értelmében a közgyűlés választotta és mozdíthatta el az igazgatóság választás alá eső tagjait, a választmány és a felügyelőbizottság résztvevőit, valamint minden év lezárásakor jóváhagyta az igazgatóság a választmány és a felügyelőbizottság munkáját. A közgyűlés vizsgálta felül a számadásokat, s fogadta el a nyereségfelosztást. Döntött a más társaságokkal való egyesülésről és hozzájárulása nélkül a Pénzintézeti Központot sem feloszlatni, sem alapszabályait módositani nem lehetett.(82) Az állami érdekek érvényesülését segítette, hogy a közgyűlés határozatait - a kizárási és a feloszlatás! határozaton kivül, melyhez kétharmados többség kellett - egyszerű szótöbbséggel hozta. A Pénzintézeti Központ vezetésében a legfontosabb szerepet az igazgatóság töltötte be. Ennek összetétele is nagyon jól tükrözi az állami befolyás erősségét. (83) Az igazgatóság elnökét a pénzügyminiszter javaslatára a király nevezte ki öt évre. Ó vezette az igazgatóság és a választmány tanácskozásait és irányította az intézet üzleti életét. Teleszky János tervezetében vétójogot biztosított az elnök számára, de az ellenzék heves tiltakozására lemondott erről. A Pénzintézeti Központ első elnöke dr.Schmidt József nyűg. államtitkár lett. Az igazgatóság 16 választott és 4 kiküldött tagból állt. A választott tagok annak alapján, hogy ki delegálta ó1<et, négy csoportra oszlottak. A saját-tőke nagysága alapján kúriákba sorolt pénzintézetek küldöttei képezték az első három egységet. Három tag képviselte az 50 millió koronát meghaladó saját-tó1<ével rendelkező' és ennek alapján az első kúriába tartozó pénzintézeteket. A 20-50 millió korona saját-tőkével müködő és ennek alapján a második kúriába sorolt intézetek képviseletében két tag került az igazgatóságba. A harmadik kúria pénzintézeteinek saját-tó1<éje nem haladta meg a 20 millió koronát. Ez utóbbi csoportból hét tagot választottak az igazgatóságba. A pénzintézetek képviselői mellett négy tagot a pénzügyminiszter jelölése alapján választottak meg ugy, hogy mindegyik helyre két-két jelölt közül lehetett 314