Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.
tudni, hogy létrehozása után milyen irányban fejlődik majd tovább. Ezért felállításához csak ugy járultak hozzá, hogyha csak öt éves időtartamra alakul.(73) A gazdasági szabadság védelmét látták abban, hogy öt év multán a parlamentnek ismét joga lesz dönteni fennmaradásáról. Ugyanezen meggondolásból ragaszkodtak az alapszabályok becikkelyezéséhez is. Teleszky János pénzügyminiszternek ebben a kérdésben sikerült elérni, hogy a Pénzintézeti Központ alapszabályainak módosításához nemcsak az ellenzék által követelt parlamenti hozzájárulásra volt szükség, hanem pénzügyminiszteri beleegyezésre is.(74) A Pénzintézeti Központ tagjairól a következőképpen határoztak. Az uj intézmény tagjai lehettek:(75) a részvénytársasági alapon müködő pénzintézetek; a pénzügyminiszter engedélyével müködő községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint a külföldi pénzintézetek magyarországi fiókjai; az olyan önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoztak; a külön törvényen alapuló pénzintézetek és végül a magyar királyi államkincstár. A Pénzintézeti Köztba való belépésre a pénzügyminiszteri felhívás 1916. március 21-én jelent meg. A belépni szándékozóknak be kellett küldeni a közgyűlésük által hitelesitett belépési nyilatkozatot, a három utolsó évre vonatkozó mérlegeket és a közgyűlési jelentéseket. Ezzel egyidejűleg a Postatakarékpénztárnál az átveendő' üzletrészek névértékének 10%-át be kellett fizetni. Azok a pénzintézetek, amelyek nem alapitótagként léptek be, késótb csak akkor lehettek tagok, ha a Pénzintézeti Központ közgyűlése szótöbbséggel támogatta kérésüket. A tagok részére kibocsájtott "A" és "B" sorozatú üzletrészek közül a 100 millió korona értékű "B" üzletrészeket az állam vette át, az "A" sorozatot a pénzintézetek. A 4 ezer koronás üzletrészek közül a 250 ezer koronát meg nem haladó saját tólcével biró intézetek egy üzletrészt, a nagyobb tó1<ével biró intézetek minden 250 ezer korona után egy-egy további üzletrészt vettek át.(76) Egészen más formában fogadták el a Pénzintézeti Központból való kilépést szabályozó paragrafust, mint ahogyan azt Teleszky János eredetileg gondolta. Az első tervezetben a Központ kötelékéből csak az igazgatóság engedélyével lehetett volna kilépni. A parlament pénzügyi bizottsága az ellenzék követelésére ezt ugy módosította, hogy a 10. üzletév után egy év előzetes írásbeli felmondás mellett kiléphet a tagpénzintézet. (77) A pénzintézetek azonban ezt a változatot sem fogadták el, mert nem tudták, hogy a Központ az évek folyamán milyen fejlődésen megy át és azt kívánták, hogy bármikor kiléphessenek. Teleszky János megkísérelt ragaszkodni a kilépés korlátozásához, hiszen hatékony rendszabályozásra nem kerülhetett sor olyan egyesületben, ahol a tagok egyéni sérelmeikre hivatkozva bármikor távozhatnak. Végül azonban az ellenzéknek sikerült elérni, hogy a tagok egy évi előzetes írásbeli felmondás 313