Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

központul szolgáló város, illetve megye területén. Azok a kísérletek, amelyek a munkakör területi kiszélesítésére irányultak, sorra kudarcot vallottak. Igy például a Pesti Hazai Első' Takarékpénztár Egyesület - amelyet Fáy András kizárólag Pest megye számára akart létrehozni - 1845. évi alapszabályaiban célul tűzte ki, hogy kölcsönügyleteit a szomszédos megyékre is kiterjeszti és ezáltal országos intézménnyé válik. Tervét azonban nem tudta megvalósítani. Hasonló törekvéseket figyelhetünk meg a Pozsonyi Takarékpénztárnál is, amely kezdetben még székesfehérvári lakosoknak is biztositott hitelt, de 1845 után tevékenysége csak megyéjére korlátozódott.(7) Takarékpénztáraink tehát kezdetben területi befolyásukat sem tudták országossá szélesíteni. A társadalmi követelmények hatására azonban a szűkebb értelemben vett takarékpénztári tevékenységen tulmenően a gazdasági élet minden területén kezdeményezőként léptek fel. A XIX. század első' felében a hazai hitelszükséglet részbeni kieiégitése sem volt biztositott. Az Osztrák Nemzeti Bank csak kivételes esetekben folyósított kölcsönt, szélesebb rétegek elől ez a hitelforrás el volt zárva. Magyarországon 1848-ig 33 takarékpénztár és csak egy bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. alakult. Egészen 1864-ig kellett várni, amíg a második, kimondottan bankjellegü intézményünket, az Első Magyar Iparbankot megalapították. Éppen ezért a magyar takarékpénztárak nem maradhattak olyan emberbaráti intézmények, mint például a német takarékpénztárak. Sokkal jelentősebb gazdasági feladatokat kellett ellátniuk, mint amilyent az eredeti takarékpénztári forma feladatul tűzött ki. Ilyen körülmények között a magyar takarékpénztárak már kezdettől fogva minden fajta banküzlettel foglalkoztak és a fejletlen gazdasági viszonyok között kielégitően helyettesitették a hiányzó bankokat. A Brassói Altalános Takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és az Aradi Takarékpénztár kivételével minden takarékpénztárunk már alapításakor ilyen célkitözéssel alakult, vagyis ez a külföldinél szélesebb tevékenységi kör nem fokozatos fejlődés hatására épült ki. Igy például a Zichy Ferenc vezetésével életrehivott Pozsonyi Takarékpénztár alapszabálya az intézmény feladatául az uzsora megszüntetését, ipari vállalatok alapítását és támogatását, a kereskedelem fejlődésének előmozdítását és az örökváltság végrehajtásának elősegitését jelölte meg.(8) A Pozsonyi Takarékpénztár előtt alakult, előbb emiitett három takarékpénztár csak a kezdő tőke megszerzésének módjában különbözött egymástól. A Pozsonyi Takarékpénztár szervezete kiépítésében is ujat hozott ezekhez a takarékpénztárakhoz képest, amennyiben 1842-ben részvénytársaságként alakult meg.(9) Ez azt jelentette, hogy a részvényesek jogot formáltak az intézet vagyonára és feloszlás esetén a tiszta vagyont a részvényesek között osztották fel. A tiszta jövedelemnek a tartalékalap képzése után fennmaradó része mint osztalék a részvényeseket illette meg.(10) A Pozsonyi Takarékpénztár megalakulása után takarékpénztári alapítási láz fogta el az országot. A napóleoni háborúkat követő' devalváció hatása arra ösztönözte az embereket, hogy megtakarított pénzüket biztosan és jövedelmezően fektessék be. Erre jó alkalmat kínált a takarékpénztári részvény, amely 291