Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Vadász Géza: A Fejér megyei tiszti főügyészi iratok rendezése, 1800–1850 / 273–288. o.

Az 1815. jul. 4-én kelt 19215. számú "benigna Resolutio Regia" szerint: "Divortiales processus ad Curiam Regiam via Appellatae semper ex officio per Fiscum Magistratualem promovendas."(5) A megyei közgyűlés rendeletére az ügyészi hivatal a járásbeli főszolgabíróval együtt vizsgálatot folytat a házassági kötelék törvényes vagy törvénytelen volta iránt is. Ha valaki házassági pőrének folytatására elégtelen, és a járásbeli szolgabíró jelentése javasolja, hogy "mint adózó embert ügyvédlői pártfogásban részesítsék", a megye közgyűlése elrendeli: "Kötelességül tétetik az ügyészi hivatalnak, hogy az ide folyamodónak pártját fogja s házassági pőrének elóadandókat törvényes rend szerént elóadja." Néha a törvényszék rendeli el az ügyészi pártfogást a szegény felperes részére: "Megmentvén ezen instansot kegyelmesen az költséges törvényes úttól az ő szegény sorsa, s belől lerajzolt állapotjára tekéntve." A tárgyalt kor egyik házasságbontó perében a megyebeli tiszti al-Ugyészt rendelte a törvényszék a felperes segítségéül. Az alperes részéről a másik tiszti a

Iügyész jelent meg és várta el a felperes vádjának bizonyítását. Mint "szüntelen való házasság-védelmező' fiscus" nemes Pap Gábor tiszti főügyész szerepelt, "hivatalja szerént." A válóperes eljárás tehát ugy folyt le, hogy a folyamodó a megyei közgyűléshez, vagy a törvényszékhez fordult panasz- vagy kére lem leve lével. A közgyűlés vagy törvényszék kiadja az ügyészi hivatalnak avégből, hogy a folyamodó ügyét előmozdítani iparkodjék. Az 1835. évi törvényszékén például Pap Gábor főügyész jelentette, hogy ns. Pázmándi Eleknek, mint felperesnek ns. Sebestyén Eszter, mint alperes ellen folyamatban lévő válóperében házasságvédő fiscust volna szükséges kinevezni. A törvényszék elrendeli, hogy házasságvédő fiscusnak ns. Kolosváry Sándor tiszti alügyészt kinevezvén, erről az ügyészi hivatalt tudósítani kell. A felperes részére rendelt pártfogó tiszti ügyész hivatalosan megjelenvén az iratokat előmutatta, amelyek folytában a panasz levél ben előhozott törvények szerint kért igazságot szolgáltatni. Az urbariális panaszokat kivizsgáló küldöttségnek mindig tagja a tisztí ügyész, a járásbeli főszolgabíró, a földmérő

7 és az esküdt mellett.(6) Kiküldetésének céljára, a tiszti főügyész deputatiobeli szerepére utalnak a következő

7 megyei rendelkezések: az 1811. évi martonvásári urbariális panasz kivizsgálására "afőfiskális ur a parasztságnak pártfogására tisztiképpen kiküldetik". 1825-ben ugyanide "az adózók részéről küldettetik ki az urszékére," 1816-bari Kajászószentpéterre" a kivánt urbariális tabellákat rendessen elkészíteni, a funduális könyvvel együtt." Az eljárás az volt általában, mint Inotán 1826-ban, hogy az ügyészi hivatalt a megye közgyűlésének rendeletére értesítették, hogy a panaszolkodó részére az illető urszéken felvett ügyben tiszti pártfogás rendeltetett. Ezután az illetó

7 község könyörgő' levelét a kiküldött tiszti ügyész jelenlétében vették fel az urszéken, és a jobbágyság urbariális pere a tiszti ügyész pártfogása mellett, az uriszék előtt folyt le és végeztetett el. Ennek folyamán a jobbágyok észrevételeiket mindig a vármegye főfiskálisa elé terjesztették, "mint a jobbágyság részére kegyesen rendelt ügyésznek." Néha a Helytartótanács kegyes parancsolata rendelkezik, mint 1834-ben az inotai jobbágyok határbeli legelőinek 278